Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1941

1892. szeptember hó 7-én nyílt meg az 1889. után évről-évről fokozatosan fejlesztett gimnázium VIII-ik osztálya s ezzel megkez­dődik a főgimnázium korszaka. A gyors fejlődésnek indult fiatal intézet növendékei csakhamar óriási dicsőséget szereztek Alma Materünknek. Az 1905. évi május hő 27—28 napjain Budapesten rendezett országos ifjúsági tornaver­senyen 121 középiskola, mintegy 5000 növendéke között, intézetünk elsőnek küzdötte fel magát s elnyerte a fehér-selyem országos ifjú­sági vándorzászlót, amely ma is iskolánk tulajdonában van. Tíz esztendő sem telt el s a tornaverseny diadalmas hőseinek a világháború vérzivatarában kellett bizonyságot tenniük, hogy kollé­giumunkban jól megtanulták a „dulce et decorum est pro patria móri“ klasszikus elvét. Több, mint ötven drága nevet foglal magában kollé­giumunk hősi halottainak névsora, az intézetünkben uralkodó szel­lemnek ezen legbeszédesebb bizonysága. Kollégiumunk igazi hőskora azonban a világháború befejezése s ezeréves magyar hazánk feldarabolása után következett el. Ekkor tűnt ki, hogy ez a székely apák által egy nagy nemzeti katasztrófa idején bölcs előrelátással alapitott kálvinista intézet nemzeti, faji és kulturális szempontból mily nagy fontosságú munka végzésére van hivatva s hogy hivatását maradéktalanul el is tudja végezni. Amidőn Erdéllyel együtt a szinmagyar Székelyföld is leszakadt az anyaország testéről s amidőn intézetünk székhelyén is átvette a román állam a helyi elemi iskolát, polgári fiú- és leányiskolát s tanitónőképzőt s ennek következtében tanáraival s tanítóival együtt ezernél több ma­gyar fiú- és leánynövendék maradt beiskolázatlanúl, kollégiumunk székely testvéri szeretettel nyitotta meg kapúit a hontalanná vált ta­nárok és tanulók előtt s valamennyiök részére lehetővé tette, hogy munkájukat folytathassák. A fiúgimnázium mellett tanitónőképző, pol­gári fiú- és leányiskola és ref. elemi iskola működött egyidejűleg, több mint 1200 növendékkel a kb. 300 növendék befogadására emelt épületben. Kora hajnaltól késő estig szakadatlanul folyt a terhes munka, de azt mégis elértük, hogy a tovább tanulni vágyó székely ifjúság iskola hiányában nem volt kénytelen félbehagyni tanulmányait. Magyar iskoláink kérdése később rendezést nyert. A ref. elemi iskola fenntartásának gondját álvette a helyi ref. egyházközség, a ref. tanítóképző Székelyudvarhelyen nyert végleges elhelyezést, a polgári fiúiskola beolvadt a fiúgimnáziumba, a kollégium új tagoza­taként azonban megmaradt a négy osztályos leánygimnázium, mely­nek részére kollégiumunk Háromszékvármegye református népének a kollégium alapításához mindenben hasonló, nagyarányú áldozat- készségének igénybevételével s az erdélyi református egyházkerület anyagi támogatásával Kós Károly építőművész tervei alapján sok milliós költséggel pompás iskolaépületet, majd pár év múlva interná- tust is épített. Huszonkét év kimondhatatlanúl súlyos szenvedései után az 1940. augusztus 30-iki bécsi döntés következtében felszabadultunk a román rabiga alól s boldog örömmel öleltük keblünkre a felsza­badító honvéd hadsereget. A mámoros öröm hangulata azonban csak- hamar.borura változott. November 10-re virradólag borzalmas erejű

Next

/
Thumbnails
Contents