Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1940

I f ANDRÁSI TIVADAR

Kollégiumunk elöljáróságának, tanárkarának és egész ifjúságának édes hazánkhoz történt visszacsatolásunkból származó igazi örömébe keserű cseppeket vegyített iskolánk egyik hűséges sáfárának: Andrási Tivadarnak virágvasárnapra virradó éjjelen történt váratlan halála.

Elhunyt kartársunk 1893-ban született Alsó-Rákos községben. A nagyszebeni m. kir. állami főgimnázium elvégzése után a kolozsvári ref. theologián lélkészi oklevelet, majd az egyetemen tanári képesítést szerzett. Először a brassói állami polgári leányiskolánál volt hitoktató, majd a hosszufalusi ref. egyház lelkésze lett s egyben az ottani állami polgári fiú- és leányiskolánál is működött, mint óraadó tanár. Elöljáróságunk meghívására 1921. szeptemberében állott kollégiumunk szolgálatába, mint a román nyelv tanára.

Abban a nehéz időben került hozzánk, midőn a román kormány az első tétovázások után öntudatosan kezdett elnyomásunkra törni s erőszakolni kezdette a román nyelvtanulást ifjúságunkra és a felnőttekre is. És ő átlátva ennek szükségességét, lelkes nyelvtanára lett nemcsak intézetünknek, hanem az egész városnak. Volt időszak, midőn iskolánkban heti 40 órán felüli óraszámmal volt kénytelen dolgozni s ekkora elfoglaltság mellett is egyeseknek, testületeknek, hivatalnokoknak az estéli órákban nyelvkurzusokat tartott éveken át. És ilyen terhes munka után, késő este sem pihenésre tért haza, hanem azért, hogy mint hiteles fordító a garmada számra kapott iratokat a késő éjjeli órákban fordítgassa.

Közben szorgalmasan gyűjtötte az anyagot készülőben levő román-magyar és magyar-román zsebszótárához, melynek kiadása által a román nyelv tanítását megkönnyebbítette. Nemsokára a közeli Árkos község lelkészévé választotta s ő nemcsak ennek a gyülekezetnek vette gondozását vállaira, hanem az egyházmegyében is több fontosabb hivatalt töltött be, becsületes hűséggel elvégezve a reá bízottakat,