Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1912
5 akaratának szabadságával, melyet emberi méltóságának fejlesztésére adtál, annak megszentségtelenítését munkálta! Nem hagytad magára, nem vetéd el a Te szent orcád elől, hanem megmérhetetlen atyai irgalmaddal lehajoltál ő hozzá és egy ily napon újabb világosságot támasztottál a Golgotha keresztje fölött támadt sötét éjszakából, „új eget és új földet“ támasztottál szent fiad vére árán annak termékenyítő cseppjeiből. Az emberiség történetének, a mi hitünknek és üdvösségünknek ezt a hajnalhasadását, melyet a Te hatalmas kezeid hoztak elé az éj sötétsége felett, ezt az új reggelt a lelki halál után, avagy képesek vagyunk-e eléggé meghálálni Te néked Istenünk és édes atyánk a Krisztus Jézus által! S ha hálát adunk a világosságért, az evangyéliumnak világáért, melyet fentartottál és fentartasz az időknek ama teljessége óta mind az időknek végéig azok számára, kik szeretik a Te nevedet, avagy nem kell-e nekünk a világosság fiainak, a hegyen épített város ifjú lakóinak, vezetőinek és elöljáróinak hálát adnunk Te néked Istenünk azon szolgádért, kit adtál nekünk jókedvedből, kit megtartottál nekünk egy negyed századon át kegyelmedből, kinek egész életén át tündökölt szívjósága, lelke nemessége cselekedeteiben, ki rendületlen volt hitében, megingathatatlan elhatározásában, páratlan atyai szeretetében, késedelmes az ítéletben, de annál haj- lithatatlanabb a szeretet által való munkálkodásban ? Kit vezetésre hívtál el s ki teljes mértékben érezte, hogy annak, a ki sokakat az igazságra akar elvezérelni, igen gyakran és igen sokat kell másoknak szolgálnia! Nem kell-e áldanunk és magasztalnunk Téged óh Atyánk, ki midőn ez évnek kora hajnalán elragadtad őt tőlünk, szent örökség gyanánt hagytad hátra, erre az egész intézetre, ennek kicsinyeire és nagy- jaira, az ő lelkének fényét, világosságát, az ő szívének jóságát, melegét, az ő fáradhatatlan, munkás életének követésre méltó példányképét, nemes és áldott emlékezetét?! „Nem tisztelünk porembert Istenül: Istent imádunk a poremberért.“ Igen, igen Atyánk imádunk téged, felséges Istenünk, egyetlen Úr az égen és földön, ki a világosságot alkotod és teremted a sötétséget viszont! Imádunk : óh világosságok Atyja, mert Te a világosság vezéreit biztosan vezérled fényes győzelemre és általad az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Aty- joknak országában ! Imádunk Téged most is jó Atyánk, midőn az evangyélium győzelmének és a Te megdicsőült szolgád emlékének szentelünk
