Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1911

6 hivott el, a harmadikat itthon marasztotta, ha ki akart menni a kollégiumból. A zeneórára későn jövők vagy elmaradók felett tör­vényszéket tartottak az ifjak; el is Ítélték a bűnöst dorgálásra, a mit azonnal végrehajtottak; ha kellett még bezáratásra is, a mit a professoratus segélyével és engedélyével intéztek el. De a legmaga­sabb fokú büntetés a zenekar tagjai közül való kizárás volt, a mit annyival könnyebb volt kimondani, mert sok más diák várva-várta, hogy mikor veszik fel őket is. De erre a szigorú büntetésre igazán ritkán került a sor, mert a lelkesedés és a rendező szigora meg­tették a magukét.“ Ha még ezekhez hozzá vesszük a kolozsvári színházban elő­adott drámáját, valamint a társaival együtt kiadott két zsebkönyvé­ben foglalt irodalmi dolgozatait, e néhány adatból kiépíthetjük ma­gunk előtt Bánffy Dezső báró diákéletét. Megelevenedik előttünk a tetterős ifjú, ki kortársaival nemcsak benső, meleg barátságban él, de e barátságot arra is felhasználja, hogy beszédeivel, tetteivel azo­kat is akaratának munkatársaivá teszi. Nemcsak termi tanulmányain kiviil az eszméket, de azokat az elébe tornyosuló akadályokon ke­resztül diadalra is viszi. A nehézségek nem hogy szárnyát szegnék akaratának, de azt megacélozzák, lelkesedéssé fokozzák, a melynek senki sem tud ellent állani. És épen ez a sajátság az, a mit szi­vetekre kívánnék kötni, kedves ifjak. íme, ha egész ember akarsz lenni, annak az egyetlen módja, hogy a magad útját járd. Mind­nyájatokban vannak erők, miket az iskolai kötelességek hű teljesí­tése nem tud kifejteni, megnövelni. Erők, a melyekre — merem mondani — legalább is olyan vagy talán nagyobb sztikségtek lesz az életben, mint azokra, miket az iskola kipalléroz. Ez a diákélet még egyben mintaképe lehet mindenkinek. Bánffy Dezső soha sem feledte el mivel tartozik annak az intézet­nek, mely az életre nevelte. Nemcsak szeretettel emlegeti mindig, de tettel, áldozattal segítette haláláig. A kollégiumban a jogot is lehallgatva, két esztendőre kül­földre : Németországba megy, hogy ott betetőzze nevelésének épü­letét. Azután hozzákezd az élethez. Milyen egyszerű kezdet volt az. A Szamosmente egyik völgyében meghúzódó Apanagyfaluban gaz­dálkodik. Itt vár csöndesen, mig szólítja hazája, egyháza. A nép- számlálásnak faluja környékén való vezetése az első közéleti sze­replése. Milyen prózai munka, de Bánffy ezt is egészen csinálja. Hetekig járnak hozzá tanulni az emberek s mikor elkészül, bizony­ságává lesz a vezető pontosságának. Mintegy első közéleti vizsgá-

Next

/
Thumbnails
Contents