Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1911
7 latát tette le benne s azután nagyobbra tör. Édes apja főispánsága alatt fellép ellenzéki képviselőnek. Önállóságának ez első próbája balul üt ki, megbukik, de a jól megvívott küzdelem emlékével szivében várja az ő hajnala hasadását. Eljött annak is órája, mert a Tisza Kálmán fúziója után apja örökébe a szolnokdobokai főispán- ságra hívják el. Az az akarat, mely már a kollégiumi életben oly gazdag munkásságra serkentette, itt már széles mezőre lel. Bánffy Dezső főispánsága a tetteknek szakadatlan láncolatává lett. Legelőbb őt megértő tisztviselői kart nevel magának, hogy azzal kerületét minfavármegyévé tehesse. Céljai igaz voltának hitével oly erélyesen, minden akadályt legyőzőén vezeti megyéje ügyeit, hogy a magyar államnak a nemzetiségek előtt sehol sincs oly nyomós tekintélye, mint Szolnokdobokában. Egyik intézményt a másik után hívja életre megyéje felvirágoztatására. Megteremti Désen a királyi törvényszéket ; hajlékot emel a magyar színjátszásnak, s hogy megyéjét a forgalomba bekapcsolja, a községek áldozatkészségének felébresztésével megépíti a szamosvölgyi vasutat. Ezernyi teendője között egyházának is hű fia maradt. A széki egyházmegye közmunkásai sorából főgondnokává emelkedik s a lelkészek és világiakból oly egymást megértő hadsereget toboroz, melynek összetartó közszelleme ma is a Bánffy Dezső drága öröké. Az odaadó hűséget felismeri egyháza s alig három évi egyházmegyei főgondnokság után hatalmas erejének megfelelőbb, nagyobb szabású tért nyit; 1885- ben egyházkerületi főgondnokává választja. Három püspök alatt fejt ki intenzivebb munkásságot. Messze érő keze minden ügybe belenyúl, éles szeme minden körülményt mérlegel. Rövid idő alatt nincs olyan kérdés, mit alaposan ne ismerne, egyháza hadseregének oly tagja, kit érdemei szerint ne értékelne. A főpásztoroknak minden jó szándéka benne hű és energikus segítő társat lel, ki az egyszer helyesnek ismert tervet vasakarattal juttatja diadalomra. Utolsó csöpp véréig tettekre termett természete, vezető energiája az ország figyelmét is ráirányítja. 1892-ben képviselőházi elnöknek, 1895-ben Magyarország miniszterelnökének hívják meg. Bánffy Dezső báró e magas polcokon is hű marad magához. Izig- vérig magyarsága hazája javára termékenyíti meg akaraterejét. A királynak szívét senki sem tudta oly közel hozni nemzetünkhöz, mint az ő kálvinista szókimondó őszintesége. Mikor pedig a közélet áskálódásai elbuktaták, visszatér régi szeretetének tárgyához: egyházához. Hű kötelességteljesitéssel vezeti tovább kerületét, mig 1902-ben, Tisza Kálmán halálával a magyarországi református egy-