Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1904

8

kálkodott, mit azonban bőven pótolnak remek történeti müvei, nagybecsű eszthetikai s filozófiai értekezései, szóval müprózai dolgozatai. Ifjúkori lírai költeményeit, melyek 1782-ben Antho- logia címen jelentek meg, a tomboló, korlátokat nem ismerő őserő, a féktelen, művészi önmérsékléssel még nem eléggé szabályozott szenvedély, a szabadságnak, barátságnak, természetnek, szerelemnek élénk érzelmei jellemzik. Fantáziája ekkor még egy a valóságból merített motívum mellett nem tud nyugodtan megállapodni, hanem szerte csapong s általános szemlélődésekre ragadtatja magát. A komor képekben való kéjelgés, gyűlölet az álnokség, jellemtelenség és zsarnoki önkény ellen, szenvedélyes küzdelem a teljes szabadságért s ádáz harc a hagyományos erkölcsi fogalmak s intézményekkel szemben főjellemvonásai ifjúkori költészetének.

Nagy tehetségű s finom művészi érzékkel megáldott barátjával, Körnerrel való megismerkedése óta azonban, minthogy az érintkezés a két költői lélek között a lehető legbensőbb és csaknem mindennapivá válik, nyelvezetében, előadásában s felfogásában lényeges s igen kedvező fordulat áll be. A régi klasszikusok mélyreható tanulmányozása, a történelembe s filozófiába való elmélyedés, költeményeinek jelentő- séges eszmei, gondolati tartalmat kölcsönöznek.

Fájdalmat, kétségbeesést, reményt és hitet, epedő vágyakozást elérhetetlen célok után s az ideális nőiesség dicséretét zengik most lírai költeményei. A művészetet most eszköznek tekinti arra, hogy az emberiséget a nyers őstermészet állapotából magasabb műveltségre emelje. A szép — hangoztatja most — az igaznak lépcsőfoka.

1790-től kezdve egyideig szünetel Schiller géniusza; de e szünet sem meddő, mert tudományos búvárkodás, komoly önképzés tölti azt be s éppen e körülménynek, meg annak a világirodalomban páratlan baráti viszonynak, mely ekkor kezdődik közte s Goethe között s mely munkakedvét a költészet terén újból fölkelti, köszönjük azokat a remek balladákat s románcokat — illetőleg a skót és székely balladák s a spanyol románcok mértékével mérve — talán inkább költői elbeszéléseket, melyek széles e világon mindenütt isme