Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1904

7

Schiller azok közé a szellemóriások közé tartozik, kik nemcsak egy nemzetéi, kik halhatatlan alkotásaikkal nem férnek meg egy ország szűk határai között, legyen ez az ország bár a legnagyobb, hanem terük az egész világ, alkotásaik pedig az emberiség közkincsei.

Ily értelemben szólok én Schillerről. Nem csupán mint német költőről, hanem mint a világirodalom kimagasló alakjáról, kit müveiben minden müveit ember ismer, kinek szellemi közkincseit minden müveit nemzet a maga egyéni fejlődésének s a maga sajátos nemzeti műveltségének kialakítására s felvirágoztatására használja.

*

* . *

Schiller első sorban a német irodalom legnépszerűbb klasszikus költője. Joggal elmondhatjuk, hogy alig van Németországban ház, melyben a biblia mellett Schiller munkáit is meg ne találnék. De nemcsak hazájában örvend ily népszerűségnek ; költeményei meghódították az egész müveit világot s nincs civilizált nép, mely müveit a maga nyelvére le nem fordította volna. Mig Goethe a való világot eszményíti, addig Schiller a benne élő eszményeket törekszik megvalósítani. Goethe művészete mindenesetre a tökéletesség magasabb fokán áll s megfelel annak az általánosan elfogadott poétikai elvnek, melyet Arany János Vojtina Ars Poétikájában igy fejez ki: „Nem a való hát, hanem annak égi mása, mitől függ az ének varázsa“. Schillert az ő sanyarú életviszonyai sokkal inkább utalták önmagára s a lelkét betöltő eszményi világra, mint a gazdag patrícius család ivadékát, az egész életén át gondtalan jólétben élő költőtársát, Goethét. De másrészt éppen nemes idealizmussal telt lelkének megnyilatkozása, munkásságának szubjektív iránya tette őt népének kedvenc költőjévé s első sorban az eszményekért, az ideálokért lelkesülő ifjúság bálványává.

Schiller a költészet két ágában tűnt ki különösen: a lírában s a drámábam Nem oly sokoldalú tehát, mint kartársa, Goethe, ki a költői műfajok mindegyikében remekműveket teremtett. Ő az elbeszélő költészet terén nem mun