Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1903
8 az új . tfintervre' vonatkozó utasítások alapján íiz egyes tantárgyaknak nevelési és közművelődési értékéről.* A gimnáziumi tantárgyak között kétségkívül a magyar nyelvi oktatás van legbensőbb kapcsolatban a többi tantárgy gyal. A magyar nyelv és irodalom s a nemzeti történet alkotják a .gimnáziumi tanítás központját nemcsak a nemzeti erő és faji jelleg kidombóritásánál, hanem nevelő értéküknél fogva is. A magyar nyelv tanítása veti meg ugyanis alapját a tudományos tanításnak, a mennyiben a növendékek nyelvérzékének tudatossá váltéval, nyelvkincsének gyarapodásával gondolkozásuk is világosabbá, szabatosabbá és rende- zetebbé válik. A magyár irodalom tanításának célja, hogy a nemzeti érzést és gondolkodást átörökítse a jövő nemzedékre, úgy a mint ez irodalmunk örökbecsű műveiben visszatükröződik. „Aii ős magyar mondakör bűvös regéi, a magyar föld és a magyar nép egyszerű, de lelkes leírása, a magyar és ókori történelem kiszemelt szépségei, klasszikus költőink műveij szívhez szóló népdalai, oktató elbeszélései, mondái, regéi mind egy-egy eszményt képviselnek és öntnek a gyermeki és ifjú lelkekbe.“ A klasszikus nyelvek tanítása azt tűzi ki céljául középiskoláinkban, hogy a fejlődő lélek közvetlenül érintkezzék azzal a szellemi élettel, a mely a jelenkor érzés- és gondolatvilágának alapját teszi, s e közvetlen érintkezés alapján elsajátította az értelemnek és érzelemnek ama klasszikus formáit, melyeknek megszerzésében művelődésünk biztosítékait látjuk. A klasszikus görög szellemnek nyelvtanulást nem kívánó irányban való megismertetését és az aesthetikai képzést tűzik ki feladatul a görög nyelv és irodalom helyett megszabott tanulmányok. A német nyelvnek első sorban gyakorlati fontossága * V. ö Utasítások a gimnáziumi tantorvhoz. Budapest 1893.
