Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1903
10 tani. hanem egyúttal a természet meleg szeretetét is fel akarja kelteni a növendékben, hogy ez által is hozzájáruljon a nevelés erkölcsi céljának megvalósításához. A természettan tanításának nevelő hatása abban nyilvánul, hogy rászoktatja, a tanulót logikailag helyesés tárgyi szempontból is igaz Ítéletek alkotására s megtanítja arra, hogy a természetet működésének minden részében törvény- szerűség hatja át. A mathematikai oktatás a gyakorlati életviszonyok és a természeti tünemények mathematikai viszonyainak felfogását segíti eiő s ezzel a tárgyi ismereteket jelentékenyen erősiti, mélyíti. A rajzoló geometria első sorban a felsőbb osztályok geometriai tanulmányainak előiskolája s legfőbb feladata, a mathematikai képzelet fejlesztése. A filozófia bevezető tanulmánya befejezése az összes tanításnak. Célja csak annyi, hogy a különböző tárgyakból merített ismereteket mintegy rendszerezi egymással és összefüggésbe hozva jobban megvilágítja s egyúttal feltárja a helyes gondolkozás szigorú törvényességét, melyet öntudatlanul a közéletben is követünk. A növendékek erkölcsi ítélete s ethikai képzetei ép úgy megkövetelik a rendezést, mint a különféle ismeretek. E feladatot a középiskolában a vallástan tanítása oldja meg, a melynek célja, „hogy a növendékek értelmi műveltségét s erkölcsiségét minden irányban evangéliumi keresztyén szellem hassa át, hogy a vallásról, keresztyénységről, egyházuk intézményeiről bibliai és történelmi alapon tisztázott fogalmak önálló birtokába jussanak ; hogy szivökben erkölcsös élet, élő hit, munkás szeretet, egyházuk hitelveihez és intézményeihez való törhetetlen hűség gyökerezzék meg“. A középiskola általános nevelő feladatából következik, hogy a tanulók szervezetének ápolásáról, erősítéséről és fejlesztéséről sem szabad megfelejtkezni. E célt szolgálják a testgyakorlás és a szabad mozgást biztositó, testet-lelket üdítő jítékok. * * *
