Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1900
19 eset alkalmából—kimondotta, hogy minden ref. gimnáziumnál, a mennyiben még nem lennének, rövid időn a többi tanárokkal jogokban és javadalomban egyenlő vallástanári állások szerveztessenek. Az erdélyi egyházkerületben ez a kollégium, a sepsiszentgyörgyi volt az első, a mely — egy előbbi meghiúsult kísérlet után — 1899 ben kihirdette a pályázatot a rendes vallástanári állasra s az egyházkerület be is töltötte a tanszéket, engem tisztelve meg bizalmával. Mint ilyen, mint az erdélyi ref. egyházkerület első rendes vallástanára állok itt, hogy megtartsam, a kálvinista iskolák ősi szokásának és törvényének engedve — ez alkalomszerű bevezetés után — székfoglaló értekezésemet, a melynek tárgya a mai modern műveltségnek a valláshoz való viszonya lesz. * * * Vallás és műveltség attól az időtől fogva, hogy a világegyetem nagy alkotója, bevégezve a teremtés munkáját, oda állította annak koronájául az embert és kitűzte rendeltetését a földön e szavakban : „Gyümölcsözzetek és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok azt birodalmatok alá“,1 mint két egyenlő eredetű és jogosultságu szellemi hatalom folytatja megkezdett útját az emberiség életében. Azóta hatalmas pályát futott meg mindakettő, vezetve az embert végezel ja: a tökéletesség felé. És ez útban nem egyszer volt egyik a másiknak segítségére s valahányszor elhagyták egymást, újra egyesültek; látva, hogy egymásra vannak utalva, hogy egymás nélkül tév- utakon bolyonganak. Volt idő, hogy az egyik gyarlósága miatt terhére volt a másiknak, akkor igyekezett megismerni hiányait, fogyatkozásait s levetkőzve azt, újra egyesültek s együtt haladtak békésen. Volt idő, mikor a vallás volt hatalmasabb és pedig akkor, a mikor világba lépett a keresztyénség és vele fenséges eszmék, nagy és felemelő gondolatok egész seregével népesült meg a föld; egy uj világ támadt az emberiség életében, melyben a zsidók a Messiás országát látták megvalósulni és a pogányok a rég letűnt boldog aranykor visszatértét üdvözölték. Mert bár az alapitó Mesier Pilátus előtt áUván ezt monda : „Az én országom nem e világból való“, — azaz nem földi politikai hatalom, hanem Isten akaratának uralma 1 Mózes I. K. 1., 26. v.) 2*
