Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1900
18 könnyebb valamit elitélni, vagy ócsárolni, mint megismerni; — negative a vallástanitás maga eredményezte azt a közönyt, a lenézést és megvetést a vallásos intézmények iránt a kor szelleme folytán erre különben is hajlandó műveltjeinknél. Nem egy paedagogus igyekezett a vallástanitás hiányára felhívni a figyelmet. Például Felméri Lajos széles ismerettel megirt munkájában, „A neveléstan kézikönyve“ czimű művében a 621. oldalon olvashatjuk: „A jelenkori vallásos közönyt, ezt az erkölcsi vérszegénységet némelyek a kor materiálizmusának és az élet praktikus irányának tulajdo- nitják. Felfogásom szerint nem a kor irányában gyökerezik a baj, hanem mindenek előtt a vallásos érzet elhanyagolt nevelésében.“ És hogy egy újabbat is idézzek, Balogh Péter1 a Magyar Paedagogiában írja : „A tanítás az újabb paedagogiá- ban többnyire egészen járatlan hitoktatók kezében minden módszeres eljárás arczulcsapásával észnélküli emlékelésre szorítkozik. Ennek esnek áldozatul a bibliai történetek is, az erkölcsi és művelődés-történeti tanulságok eme dúsgazdag forrásai. De sőt ennek esik áldozatul — ki merem mondani — maga a vallásos érzület, az emberi érzelemnek eme leg- magasztosabbika, az erkölcsi nevelés legerősebb támasza.“ Hanem azért az állapotok nem javultak. A miniszteri tanterv nem törődött vele: a „vallásoktatás az egyes hit- felek ezetek tanterve szerint történik“ — mondja a tanterv. A felekezetek pedig s épen a mi református hitfelekezetünk egyebekkel volt elfoglalva, például a mi erdélyi egyházkerületünk pártharczokkal és az anyagiak keresésével. A lenézéstől és megvetéstől pedig csak egy lépés volt még a kiküszöbölésig. És a kísérlet meg is történt. Emlékeznek t. hallgatóim tán rá, hogy a millennáris tanügyi kongresz- szuson Szigetvári Iván tanár javaslatba hozta, ha jól emlékszem, azzal a teljesen téves indokolással, hogy a vallás magánügy és nem egyszersmind nemzeti és általános emberi is, hogy a vallástan töröltessék a rendes tantárgyak sorából. A tanáregyesület persze — a mint ezt egy ilyen tekintélyes egyesülettől várni is lehetett — napirendre tért a javaslat felett. De ha ez a javaslat nem is eredményezte azt, a mit czélzott, eredményezett más egyebet. Eredményezte ugyanis azt, hogy Egyetemes Konventünk ugyanazon év tavaszán tartott gyűlésében, — egy előforduló 1 Erkölcsi nevelés az iskolákban. Magyar Paedagogia 1897. évf. 206. old.
