Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
11 hozza, hogy egész sereg modern főnév latinra igével fordítandó és latin mondatok főnévvel fordítandók magyarra, ilyenkor a szószerinti fordítást fel kell adnunk, de ha ezt feladtak: egész sereg lehetőség áll előttünk, melyek közül a helyest vagy helyeseket kiválasztani nem csekély észbeli munkába kerül. Alaktani lag a latin nyelv egyszerűbb, mint a görög és már ennélfogva is alkalmasabb alapnyelvnek ; minden egyszerűsége mellett azonban az esetbeli, számbeli, részben nemi, fokozási, klilömbségeket. idők és módok külömbségeit, a szótő organicus változásában, teljes hangzású ragozásában kifejezi; mindezek a modern nyelvekben vagy csak részben vannak, vagy egyáltalában nincsenek meg, úgy hogy praepo- sitiokkal, adverbiumokkal vagy segédigékkel kell pótolni. Ennek következménye egyfelől az, hogy a latin alaktan a tanulónak nagyobb nehézséget okoz, mint más nyelvé, de ezen nehézségek megoldásánál emlékezete is erősödik, értelme is élesedik; megfontolva kell dolgozni, nemre, számra, esetre stb. kell figyelni. Ezek mind olyan követelmények, melyek az észt már korán önálló munkához szoktatják ; megvan az a hasznuk, hogy a latin alaktan különössége folytán az alapvető logicai kategóriákat a tanulók tisztán öntudatositják. Mondattan. E helyen csak általánosságban mutatok reá a latin mondatszerkezetre. A latin mondattan a rendszeresen bevégzett nyelv mintájául szolgálhat mindig. El kell ismernem, hogy a latin mondattan az ő szigorú logikájával a gyengébb tanulóknak sok nehézséget okoz; de nem szabad elfelednünk, hogy a jutalom méltó a munkához ; mert 1. tudományos alapon ismerkedik meg a legkövetkezetesebb nyelvvel, tehát bevégzett nyelvrendszer áll rendelkezésére további tanulmányaiban, 2. ez a rendszertanulmány arra indítja, hogy saját anyanyelvén is magát a nyelvtani és aesthetikai szabályoknak megfelelően fejezze ki. Tegyük még hozzá a következőket. A latin nyelv nemcsak a legtöbb tudomány ág segédtudománya (theol., philos., orvostan, román philologia, jogtudomány, történelem stb.)
