Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1896
10 tikai, társadalmi, családi viszonyok egészen mások voltak, mint korunkban. Mi következik ebből? Az, hogy a szók jelentése között külömbség van, hogy a latin szó jelentése nem fedi tökéletesen a magyar szóét vagy megfordítva. A gondolkozó tanuló ebből kettős hasznot húz; egyfelől szélesedik látóköre, mert észreveszi, hogy ugyanegy dolgot kü- jönhözőképen lehet tenni, másfelől a fogalmat, melyet anyanyelvűnk a megfelelő szóval kifejez, élesebben külömböz- teti meg: distinguál. Ilyen jelentésbeli külömbségek vannak ugyan a modern nyelvek között is, csakhogy azok lényegtelenebbek, mert egyöntetű kultúrán alapulnak és könnyen elmosódhatnak. Még élesebb distinguálásra, észtornára kényszeríti a tanulót, ha egyik nyelv szavának megfelelő szó a másik nyelvben nincsen, igy modern kulturális viszonyoknak megfelelő fogalmakat a latinban alig találunk. Ha a latinban analog fogalom van, pl. diplomatiai tárgyalás, azt az ösz- szefűggés szerint majd per legatos, majd per litteras, vagy per eolloquia kifejezésekkel kell fordítani ; ha nincs megfelelő fogalom: a körülíráshoz folyamodunk. Ez utóbbi azonban nagyon nehéz és feltételezi úgy a latin nyelv, mint a latin irodalom alapos ismeretét; azért sohasem hiányozhatik a tanár észszerű és biztos vezetése a fogalmak bonczolásánál, a mely bonczolás a fogalmak élesebb megkülömböztetése czéljából, rendkívül fontos. A szavak közötti összefüggés behatóbb vizsgálatára kényszeríti a tanulót az a körülmény, hogy a latin nyelv aránylag szegény főnevekben; ennek következtében a latin főnevek közül egyesek egész főnévcsoportoknak felelnek meg. Pl. rés = dolog, állapot, per, vagyon, közügy, ratio számítás, mód, terv, viszony, ügy, ész, indok, szabály stb. űdes hit, bizalom, hitel, hűség, teljesedés, Ígéret, védelem stb. causa = ok, indok, alkalom, mentség, per, érdek, ürügy stb. Mikor kell az egyiket, mikor a másik jelentést használni ? Az csak a szigorú logikai összéfüggésből tűnik ki; itt a tanuló, ha jót akar produkálni nem dolgozhatik gépiesen. A latin nyelv fent jelzett természete azt is magával
