Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1892
bőven elég. Ha növendékeink a helyes látás művészetében oktatva nem lettek : a legczélszerűbb szemléltető eszközöket is hiába szedjük elő. A legremekebb építményt, képet avagy szobrot értelem és lelkesedés nélkül fogják szemlélni. Váltig magyarázhatják a vonalak kecses kajlását, a formák szépségét, a részek és az egész nemes összhangját; érzékük nem levéli ehhez : azokat megérteni, azokon lelkesedni nem lesznek képesek. Ezzel szemben a látható jelenségek helyes megfigyelésére és az alaki szép felismerésére megszoktatott tanulóknál örömmel fogja tapasztalni minden oly tanár, ki tárgyának tanítása közben szemléltető eszközökhöz folyamodik, hogy növendékei járt úton haladnak s magyarázatát tiszta értelemmel követni képesek.* A tanuló c közben hozzá szokik ahhoz, hogy másnemű észrevételeit is tudatosan értelmezze s igy a megfigyelő képesség az értelmes szemlélődéssel kezet fogva képzeteit színnel, hűséggel ruházza fel, mi által fogalomkörének tisztulását, szélesbítését segíti elő. Felméri szerint „az emberek között uralkodó véleményzavarokban az összeütközések okai rendszerint épen a hebehurgyán megfigyelt tények egyoldalú felfogásából és helytelen megitélésébőí származnak.“ A gyermeki lélek mindig általános fogalmakat alkotni igyekezik s mivel ezeknek helyessége észrevételeinek szabatos értelmezésétől függ : a nevelés legfontosabb feladata abban áll, hogy növendékeinket szakadatlanul ellenőrizzük, ha vájjon észrevételeiket helyesen fogták-e fel ? Arra kell vigyáznunk, hogy gondolataikat helyes formába öntsék, észrevételeiknek jelölésére a leghelyesebb kifejezést válaszszák s hogy fogalmaikat helyesen alkossák. A rajzolásnál pedig nemcsak a száj, nemcsak a szó, hanem a kéz, cselekvény, jobban mondva a rajz győzhet meg bennünket a felől, hogy a növendék helyesen szemlélődött, fogalmait helyesen alkotta, utasításainkat megértette. Képes lehet ugyan valaki egy általa látott alak formáját részletes leírás által megközelítően előállítani, de a felől, hogy helyesen szemlélődött, meggyőző bizonyságot igazán a rajz által tehet. Hisz a szemléltető tanalak a tanmódszerek közé való felvételét csupán azon körülménynek köszönheti, hogy a szem bizonyos körülmények között a benyomásokat és fogalmakat gyorsabban közvetítheti, biztosabban rögzítheti, mint talán a sokszor hallott szavak.** A jó rajz a formák helyes megfigyelésén kívül a részeknek egymáshoz és az egészhez való folytonos viszonyításán épül fel s a megállapított viszonyok helyessége szabja meg a *) Fedor Flinzer „Lehrbuch des Zeichenunterrichts.“ ** Flinzer L. d. Z U.
