Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
8 menekülnek. Alig élede föl Itáliában 1450—1500 időközben a görög tudomány, az hamar a germánok kezeibe jut (Reuchlin, Erasmus, Melanchton) és a reformatió hajnala hasada ki! A görög tudomány föléledése nélkül Nyugaton a reformatió nem lett volna; annak tehát mi is protestáns létünket köszönhetjük.“ És mit köszönhet a világ a reformatiónak? „A reformatiónak első és legnagyobb érdeme, •— mondja Ilartal Antal akad. székfoglalójában („A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése hazánkban“ 8. 1.) — hogy közelébb liozá a népet a tudományos férfiakhoz, kik most a nép nyelvén szólának hozzá, egyrészt buzdítván őt régi hite tántoríthatatlan megvédésére, másrészt meggyőzni akarván őt az uj tan igazsága- és életrevalóságáról. A nemzet nyelvét ezen időtől fogva fontos eszköznek ismerek fel a közműveltség terjesztésére. A reformatiónak második nagy érdeme a tudományok ébresztése- és terjesztésében, különösen pedig az óclassicus irodalom tanulmányozásának általánosításában nyilvánul. Ugyanis a vallási üldözések ezen korszakában sok képzett magyarországi férfiú kénytelenüle a külföldön védelmet és menedéket keresni. Itt buzdulának fel a Melanchton által 1518. augusztus 22-én Wittenbergában tartott beszéde ezen nyilatkozatára: „Minden tudományban a forráshoz kell visszatérni,“ mely a középkor irodalmának a halálos döfést megadá.“ „Ezentúl jutának érvényre az eredeti nyelven megértendő biblia, mint a vallás forrása, az ismét felfödözött Aristoteles, mint a pliilosophia forrása. Plinius, mint a természettudomány, Euclides, mint a számtudomány forrása s a classicusok általában, mint az egész világ és természettudományának igazi és csalhatatlan képviselői.“ (Réthy Pál: Amos Komenius. Bpesti Szemle 1869. XV. 68. 1.) íme az egyik főok, mely a görög nyelvet protestáns iskoláinkba behozá: vallásunk forrását eredeti nyelvén tanulmányozni. Innen van, hogy hazánkban az első iskolai görög nyelvtanok protestáns emberek tollából kerültek ki, és pedig : Wagner Bálinté 1535-ben Brassóban, czime : „Compendium Grain- maticae Graecae,“ mely több kiadást ért. Honteré „Rudimenta praeeeptorum Dialectices ex Aristotele et aliis collecta.“ Brassó 1539. Károlyi Péteré „Elementa Grammatices Graecae“ Deb- reczen 1607. stb. A másik főok, mely a görög irodalmat protestáns iskoláinkban meghonosítá s általuk a protestánsoknál termő talajjá
