Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1891
7 nem végzek érdektelen és hálátlan munkát, midőn ez alkalommal a görög nyelvnek a magyarországi protestáns iskolákban való tanításáról értekezem, kezdve az iskolák alapításától. Szándékom volt ez értekezésemet levéltári kutatások nyomán megírni, de a ki tudja, hogy kollégiumaink kezdetben mennyit szenvedtek az üldözések, később tűzvészek által s igy levéltáraik mennyire megcsonkultak ; a ki tudja, hogy az egyes tárgyakról még a jelen században is alig, vagy éppen nem vezettek jegyzőkönyvet, azoknak miként vagy mennyiben való elvégzéséről írásban számot nem adtak; a ki tudja, hogy régebbi iskoláink nem bírtak azzal a szabatos, egységes szervezettel, mint a maiak általában, hiszen „gyakran kis faluhelyeken a latin, görög, sőt néha a zsidó nyelv is taníttatott; ellenben nagy városok iskolái néha csak az elemi ismeretekkel foglalkoznak ; az iskolák különböző fokai sem voltak oly szorosan megkülönböztetve és elválasztva mint ma, működési körük, tantárgyaik, osztályaik száma nem volt állandóan megállapítva“ (Fraknói (Franki) A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bpest. 1873. IG. 1.) — igy tehát a korrekt összehasonlítás osztályról osztályra csaknem lehetetlenség: az elképzelheti, hogy ez mily költséges (mert minden kollégiumot sorba kellene látogatni, s mindenütt hosszabb-rövidebb ideig tartózkodni) és tán évtizedet felölelő munka lett volna. Az idő rövidsége és szabad időm elégtelensége pedig arra kényszerít, hogy csak a nyomtatásban megjelent forrásokra és tanulmányaimra támaszkodva Írjam meg az okot, mely a görög nyelvet kollégiumainkba bevitte, úgy szintén annak helyzetét és eredményét napjainkig ! Mi hozta tehát he a görög nyelvet protestáns iskoláinkba mindjárt alapításaikkor ? Hunfalvy Pál nyomán (A görög nyelv ügye Magyarországon 6. 1.) könnyen megértjük : „Meghonosodván a keresztyén hit Italiában és a Nyugaton, a latin egyház annyira elvált a görögtől vagy keletitől, hogy a görög tanítás megszűnt Nyugaton. — A középkor egy figyelemre méltó tanulságot mutat nekünk. Az nem tanul görögül, tehát nem is olvashatja vala Platont, Aristotelest stb. Mi történék ? Az arabok kiszaglálván a görög irodalom kincseit, arabra fordíták azokat; ezen arab fordítások a spanyolországi mórokhoz és zsidókhoz is élj utánuk. Ez arab és zsidó fordításokat azután latinra fordítá a nyugati egyház, s úgy lön, hogy a mit ez egyenesen Görögországból nem szerzett volt meg, azt nagy kerületen arab fordításokból kölcsöngeté hiányosan és építé rája a scholastica philosopliiáját! Ez tarta a XV. század közepéig. Ekkor II-dik Muhamed török szultán elfoglalá Konstantinápolyi, melyből a görög maradék-tudósok Italiába
