Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1888

6 répa- és lentermelés, az ipar terén szövőszékek, ipar­iskolák és tanműhelyek felállítása és segélyezése ké­pezték kiváló gondoskodása tárgyait. De a t. kartársak, valamint ti kedves ifjak azt várjátok bizonyára most tőlem, hogy elhunyt dicső je­lesünknek élete történetét mondjam el nektek; hiszen az ő élete, mely legnagyobb részben a közügynek volt szentelve, egy nyitott könyv; tettei szebben beszélnek minden ékesszólásnál. r Ki volt Kemény Gíábor b. ? Államtitkár, földmi- velés-, ipar- és kereskedelmi, majd közlekedésügyi mi­nister, a m. t. akadémiának tagja, az érd. ev. ref. egyházkerületnek államfőgondnoka és elnöke, az erdélyi gazdasági egyletnek és a történelmi társulatnak elnöke, S.-Szentgyörgy városának díszpolgára. A nagy, fejedelmi Kemény családnak e fényes sarja Alsó-Fehérmegyében, Csombordon született, 1830- ban julius 19-én. Atyja Kemény Dénes báró, az akkori Erdély egyik legjelesebbje s az erdélyi diétákon a sza­badelvű ellenzék egyik vezére és anyja, Kemény Kata­lin bárónő, egy fenkölt lelkű és nemes szivü hölgy, kin gyermekei a rajongásig menő szeretettel csiingöttek, mindent elkövettek arra nézve, hogy fiók rangjához méltó nevelésben részesüljön, s e törekvésökben buzgón támogatta a megboldogultnak anyai nagyanyja, Teleki Anna grófnő, abban az időben Erdély hölgykoszorujá- nak egyik legszebb és legértékesebb gyöngye. Ki az akkori Erdély főúri családjainak viszonyait s a nagy és tágas működési tért, melyet betölteni kel­lett, ismeri, az könnyen fogalmat alkothat magának arról, mi mindent kellett abban az időben egy főrangú ifjúnak megtanulnia. Egy erdélyi főur mindenekelőtt nagybirtokos volt; bírnia kellett tehát mindamaz ismeretekkel, melyek egy helyes és okszerű gazdaság vezetésére és annak jövedelmezővé tételére szükségesek. Ezenkívül mint egyházának született törvényhozója, kellett, hogy is-

Next

/
Thumbnails
Contents