Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1885
8 hatott ránk, hogy egyházkerületünk bölcs intézkedése szerint elöljáróságunk kiegészítésére S.-Szentgyörgy város részéről egy és a Rikán-belőli communitás részéről két gondnok kijelölését évek óta kértük és szorgalmaztuk; de kéréseink elodáztattak. S mert küztudomás szerint a kijelölések meg is kiséreltettek mindkét téren és eredményhez még sem juthatánk, fokozta fájdalmunkat azon aggály, váljon az eredménytelenséget nem-vállalkozók hiányának, avagy pártoskodás jelenségének kell-e tekintenünk ? Indokolt hát a mi örömünk most, midőn S.-Szentgyörgy város és egyházkerületünk összhangzó bizalma folytán Önt, mint gondnok-társunkat üdvözölhetjük, azért is, mert ezzel agg a pártoskodás, mint a vállalkozástól tartózkodás esetlegei miatt keletkezett aggályainkat enyhítve ültjük s bizton remélhetjük, hogy a Rikán-belőli communitás részéről is hasonló vigasztaló eredményre számíthatunk. Indokolt a mi örömünk azért is, mert (egyházi felsőbb hatóságunk és az állam atyai támogatásával) kozépta- nodai osztályainknak kilátásban levő közeli emelkedésével, az anyagi és szellemi érdekek tágasabb köréhez képest gondnoki karunknak ifjú erőiekéi kiegészítését elodázhatatlan szükségesnek ismerve, nemcsak egyéni rokonszenvünk, de kollégiumunk érdekében is élénk óhajtásunkat látjuk teljesülni azzal, hogy Önnek személyében oly munkatársat üdvözölhetünk, kit már gyermekkorában mint ezen tanoda legreménydusabb növendékeinek egyikét ismertük s rokonszenves figyelemmel kisérve magasabb tanfolyamán, örömmel győződtünk meg arról, hogy már itt fölkeltett reményeinket igazolta mindenütt s azóta hogy a jog és igazság védelmében — itt közel körünkben — gyakorlatilag érvényesíti jeles tehetségeit szakképzettségével, fed- hetlenségével és példás munkásságával közbizalmat és elismerést érdemelt és hasznos szolgálataival kollégiumunk érdekeit támogatta eddig is. Fogadja ismételve szívélyes üdvözletünk nyilvánítását. s csatlakozzék oly rokonszenves bizalommal sorainkba, a minő meleg érzettel nyújtunk mi baráti kezet;