Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1885

II.

A Székely-Mikü-Kollegiiun szellemi állapota

1<S81—18f-C>.

— A Rikán-belőli communitásnak 1885. szept. 14-ki gyűlésében felolvasott igazgatói jelentés. —

Nagytiszteletü Communitás!

Kollegitnmink elöljárósága a Nagyt. Elnök Urnák 420— 1885. sz. a. tisztelettel fogadott felhívása értelmében örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a korábbi gyakorlatok által szentesített és üdvösnek bizonyult szokásnak hódolva, a szellemi és anyagi ügyek vezetésével megbízott közegei által ezen tiszteletreméltó testületnek sáfárkodásairól beszámoljon.

S midőn e tekintetben való készségét szíves-örömest kinyilvánítja, nem teheti, hogy kifejezést ne adjon ama — vélekedése szerint — sokak által kontemplált kívánalomnak, hogy : vajba ezen. a fejedelmi kiváltságos jogokban gyökerező s nemzetünk és társadalmunk megpróbáltatásának napjaiban mindenkor oly üdvösnek bizonyult autonomikus intézmény — a középiskolák korszinvonalának szózatát átértvén — oly szervezet létrehozatalával mutatná ki életképességét, mely a múltak traditioinak önmagában tenyésző és sóba ki nem baló veteményes ágya lenne! Igen. egy oly szervezetű communitás, mely az alapító-közönséget, mint az idők múlandóságával da- czoló nagy törzsfát tüntetné elő az élő vallásos hit forrásaiból táplálkozó, régi és ismét meg-megujuló nemzedékekben: mig egyfelől a hü gondozást igénylő Alma Mater-ünknek megingathatatlan támasza, addig másfelől az ily tekintélyes testület a maga és létjoga iránt tiszteletet parancsoló hatalom