Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1881
10 Ha Virgilius nagy hatással volt kortársaira eposz-irodalmával, melynek szép szerkezete, mesteri irálya s tartalmának nagyszerűsége által egyaránt kitűnt: akkor e hatást és kitűnőséget még inkább rá ruházhatjuk az augustusi- korszakban virágzott újköltői iskola vezérére, a Görögországban sokat utazott es tanulmányozott Horatiusra (65—8), ki nem annyira müveinek termékenységével, mint inkább ember- és világismeretével, művelt Ízlésével, kiapadhatatlan jókedvével és humorával szerezte meg a halhatatlanság babérkoszorúját, Igaz, hogy nagy hatással voltak rája is a görög költők, kik közül ódáiban Alkaiost, Sapphot és Archilochost választotta mintákul; valamint ars poétikájában is kitetszik a görög müalkat kitűnő tulajdonsága: mind- azáltal az eredetiség hiányát nem érezteti, annyira, hogj amit a görögből kölcsönzött is, oly ügyesen alkalmazza a római ízléshez és gondolkozáshoz, hogy minden müvéből a tősgyökeres római szellem, gondolkozás és élet nyilvánul. Költői leveleiben, és a C. Ennius Lucilius modorában kora összes életét tinóm iróniával visszatükröző satiraiban pedig egészen eredeti, egészen a saját lábán mozog, s merőben eltér a görögök keserű gunyjaitól, melyek csak mély sebeket tudnak vágni, nem pedig vidám, tréfás hangon múlatva tanítani, feddeni és észrevétlenül jobb útra vezetni, mint a hogy ezt Horatius teszi — egyiránt távol maradván ő úgy a stoikusok rideg zordságától, mint az epikureusok elpulmlt érzékenységétől. Mindössze is csak a tölti cl néha az olvasót kedvetlenséggel, hogy kora erkölcsi gyarlóságai felett enyeleg, azokat könnyen veszi, ahelyett, hogy panaszt ejtve kikelne ellenük ; „m ért ki való javakat vesztett el, annak m é g m i n d i g sok maradt, h a a vés z- teség érzetét megőrizte“*) — De ne távozzunk el még egy kevés ideig Horatiustöl; hiszen értekező tisztein megengedi, hogy a „múzsák papjával,“ a költők költőjével, a kellő határok között, egy kissé hosszasabban is foglal- kozhassam és megemlítsem egykori tudósunkkal, Tatai Andrássá 1,**) még a következőket: Horatius minden müvében — akár eszméit, akár kifejezéseit tekintsük — valami panorámái kellemet találunk, mely az embert földi alacsonyságából egy magasabb világ fényébe varázsolja. 0 a régi görög költészet magasztos eszméit úgy ülteté át lionfiai közé, hogy a római jeleg azoknak „ősi ruházatát,“ „ódon izét és szagát“ egészen el ne veszítse. Innen *) L. Dr. Weber György id. m. 434. old. **) L, „Prof, Egyh. és Isk. Lap" 1860 óvf. 1194—1195 old.
