Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
17 nőre esik, aki hitvesi szeretetének sugaraival enyhíti szomorú napjait. A szerető hitves önfeláldozó ápolása, hűséges ragaszkodása és bámulatos türelme azonban hiábavalónak bizonyul. Töprengő aggodalommal látjuk, hogy ereje csökken, hatalmas termete összébb és összébb esik. Ő ugyan olykor-olykor javulással biztatgatja magát s örvendve újságolja, ha állapotában némi jobbulás áll be. Ilyenkor a szabad természetben keres üdülést s egyre a napsugaras, meleg déli kiimára vágyik: Sici- liába vagy Egyiptomba, ahová orvosai is küldik. Mikor állapota hosszabb pihenést igényel, kartársai gyöngéd szeretettel óvják, kimélik fogyatkozó munkaerejét. E törekvésük azonban legtöbbször megtört szívós egyéniségének akaraterején. Ha kissé magához jött, azt hitte, hogy megszokott munkássága visszaadja életerejét és kedvét. Barátai biztatását szívesen hallgatja, de meggyőződésében megingatni ők sem tudják. Jól tudja, hogy a végzet rövid pályafutást mért ki számára, de az elkerülhetetlen véget mégsem sejtette oly közellevőnek. Ez év áprilisának elején ismét jobban érzi magát; neje és barátja kíséretében Bécsbe utazik, hogy orvosi tanácsot kérjen. Az orvos nyugalmat és a délvidéken, Ragusában való pihenést tanácsol. Ő azonban, megrokkanva bár s alig jártányi erővel, be akarja fejezni az évet. Hihetetlen erőlködéssel járja az intézetet s lehetetlen rávenni, hogy otthon maradjon. A betegség azonban hatalmasabb volt, mint a halandó ember akarata. Szervezetén erőt vett a pusztulás. Ereje rohamosan csökken, szellemi rugékonyságát, munkabírását megtöri a gyilkos kór s május 8-án egy kis pihenés, a nyár egy részének délen való tölthetése céljából s azon reménybe^ hogy betegségén a délvidék melege segíteni fog, 4 havi szabadságot kap. Ettől vár javulást, ebben reménykedik. Sajnos, hasztalan! Eleinte azt hittük, hogy erős, szívós természete meg fog küzdeni a bajjal. Állapota azonban szemlátomást rosszabbodik, egyre gyöngül s szivünket összefacsarja a keserű valóság sejtése, hogy derék jó kartársunkat, barátunkat, testvérünket nemsokára elveszítjük. Hiábavaló szerető nejének gondos ápolása, fáradozása, a kérlelhetetlen végzettel szemben tehetetlenül áll ott az orvosi tudomány. Állapota május utolsó hetében válsá2
