Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1906
5 hogy lesoványodott, halvány, beesett arca mennyire a halálnak vált már akkor! Alig két hétig feküdt. 1906. augusztus 30-án, éppen egy volt kedves tanítványa látogatta meg, mikor hirtelen elakadt a szava s d. e. 10 órakor kilehelte nagy, nemes lelkét. Oly szelíden borult rá az örök álom, mint a hervadó tájra az őszi alkonyat. »Csöndesen élt, csöndesen távozott és mégis annyiunknak hiányzik! De szeretetünk kiséri s ez a szeretet minden arcképnél jobban meg fogja közöttünk őrizni az Ö kedves emlékét.« Dr. Paulovlcs István.
/
