Evangélikus lic. főgimnázium, Selmecbánya, 1903
7 ügyeik elintézésére. Ezért már az első királyok nagy gondot fordítottak mocsaras vizének lecsapolására: medret ástak, több helyen áthidalták, később hatalmas kövekkel egészen beboltozták. így épült a cloaca maxima, a nagy csatorna. Ez volna tehát a legrégibb római építmények egyike, amelyek ránk maradtak s amely hosszú évezredek múltával ma is tökéletesen megfelel céljának. Az így kiszárított tér lett azután a kereskedelem, a politikai élet és a szórakozás középpontjává. Kezdetben csak néhány szalmával födött kunyhó állott itt. Ezek egyikében őrizték a szent tűzet, amely idők folyamán Vesta templommá alakult. Ennek szomszédságában állott Numa király palotája, a Regia, később a pontifex maximus hivatalos helyisége. A tér északnyugati oldalán emelkedett a Tullus Hostilius építette curia Hostilia, a senatus üléseinek helye, előtte a nép- gyülések tere, a comitium, mellette az ugyancsak ennek a királynak nevéhez fűződő börtön, a career Tullianum. Róma hatalmának emelkedésével azonban a forum is nagy változáson ment keresztül. Fényes középületekkel, templomokkal vették körül. Ezek között állottak a déli oldalon a tabernae veteres, északi oldalon a tabernae novae, a különféle vásáros bódék, valóságos csarnokok, melyekben a nép, védve a nap és az eső ellen, szabadon sétálhatott és vásárolhatott. A növekvő Ízlés azonban a mészárosok és az élelmi cikkek árulóinak boltjait lassankint kiszorította a fórumról, a dísztelen bódék helyébe kőcsarnokokat emeltek, melyekben most már a pénzváltók, az ötvösök és az illatszerkereskedők ütöttek tanyát, mig erkélyeikről a nép a téren rendezett gladiatori küzdelmekben gyönyörködhetett. A köztársaság végével ezek a csarnokok is eltűntek s helyet adtak az óriási basilicáknak. A régi kor ez emlékei azonban mind áldozatul estek a Rómában gyakran dühöngött tüzeknek, úgyhogy a forum Ro- manum mai alakjában a császárok korának emlékeit őrizte csak meg, legfeljebb néhány töredék az, ami még a királyság vagy a köztársaság korára emlékeztet. De a császárok korának emlékei is csak siralmas romokban élték túl a góthok és a vandalok pusztításait. Minden háború, minden betörés lerombol egy-egy emléket s többé senki sem gondol kijavításukra. A templomok, csarnokok, diadalivek összeomlanak s omladékáikkal elborítják a földet. Magok a barbárok ugyan, hathatós rom
