Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1900
34 mindenesetre nagy volt nyelvészeti fontosságuk is. Ezekhez fűződik azután a nyelvújítás műve s az egységes irodalmi nyelv megteremtése, ez a harcz tette »a nyelvet és az irodalmat a közvélemény aktuális nagy kérdésévé«.1 Földi ezeket a vitákat nagy érdeklődéssel kiséri s elfogadható tételeiket kiadatlan verstanában hasznosan ki is aknázza, de egyik félnek sem áil pártjára. Minden régi és uj könyvet megszerez, figyelmesen átolvassa, jegyezget, hogy nyelvészeti munkájánál felhasználhassa. Kazinczy, a ki Földihez hasonlóan csak a viták eredményeit, a meggyőző véleményeket fogadja el, sokszor intéz Földihez prosodiai és nyelvtani kérdéseket. Ez úton is a nyelvészkedéshez hajtatva, nagy előszeretettel egész lapnyi értekezéseket ír leveleiben egy-egy szó írásmódjáról vagy származásáról, minden lehető bizonyítékot felhozva állításának igazsága mellett, csak hogy Kazinczyt is rávegye helyesírásának követésére. Már ezekben a levelekben megtaláljuk az alapját annak, a mi jó van a Debreczeni Grammatikában s a mi abba az ő grammatikája révén került. Bár fejtegetései s különösen a nép nyelvének és szólásformáinak gyakori fontolgatása nem egyszer lepték meg Kazinczyt, orthographiáját mégsem követi mindenben. Földi ezért sokszor méltatlankodik s végre is belátva, hogy Kazinczyt nem hajthatja meg. lemond helyesírási kérdések fejtegetéséről.'1 2 * De Földi más okból is szorgalmasan foglalkozott nyelvtani kérdésekkel. A helyesírás és a nyelv ingadozása, a sok rossz uj szó és esetlen műkifejezés, mely az uj irodalmat elárasztotta s aggodalomba ejtette a nyelv barátait annak sorsa iránt, azt az ekkor sokat hangoztatott véleményt gyökereztették meg benne, hogy az irodalmi nyelv fejlesztésének és szabályozásának első feltétele egy kimerítő nyelvtan, mely törvényül szolgáljon az írói világnak, egységet hozzon az irodalmi nyelvbe s a tudományoknak magyar nyelven való megszólaltatására megteremtse az eszközöket. Ily gondolatoktól eltelve már régen hangoztatta egy jó magyar »nyelvkönyv«-nek a hiányát8 s már régóta foglalkozott egy ilyennek tervezetével. Előbb azonban 1 Négyesy: A mértékes magyar verselés története. 120. 1. 2 Földi Kazinczynak 1791. máj. 20. a Magyar Múzsa 1787. ápr. 11—18.
