Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
8 befolyás nélkül. Hivatala útján szorosabb összeköttetésbe jut a nép gyermekeivel, megismerkedik szokásaival, nyelvével, melynek később oly pártfogója; itt szereti meg és sajátítja el a magyar nyiltszivűséget és őszinteséget melyért Kazinczy neheztelését, utóbb haragját vonja magára; a legnagyobb készséggel segít a nép ügyes-bajos dolgain, a miért orvoskorában is mindig áldva emlegették nevét. 1778 márczius 25-kétől kezdve ismét Hebreczenben találjuk. Nem lehetetlen, hogy buzgalmát méltányló uj ismerőseinek közbenjárása révén is helyzete némileg javul s most még komolyabban lát tanulmányaihoz, szeretettel csüggve tudós tanárainak előadásain. Ezen időtájban tanít itt Varjas, a Kazin- czytól is bámult mesterkedő poéta, Sinai Miklós, Hatvani István a hires physikus, ki kutatva a természet erejét, az orvosi tudomány rejtélyeit, sokszor hallatlan eredményeket ért el s ördöngösségéről valóságos mondái alakká vált. Tanárai, kik egyúttal koruk kitűnő tanítói is, mily hatással lehettek fejlődésére, biztosan megállapítani nem lehet, de a collegium szigorú, puritán szelleme s Debreczen szellemi világának zárkózottsága tanulságos vonásokat vet egész munkásságának megértésére. A collegium tanulmányi rendszerében mindig a régi classicusok olvasására és magyarázására volt a fősúly fektetve. Ez úton ismerkedik meg közelebbről Vergiliussal, Horatiussal, Ovidiussal, Homerossal s bár később nem áll kizárólagosan ezek hatása alatt, ismereteit gyarapította, Ízlését mindenesetre nemesítette rajtok. A classicussokal való foglalkozás azonban sohasem történt a hazai nyelv rovására. A debreczeni tanárok egyik főérdeme mindig az volt, hogy ők a hazai nyelvet még akkor is, mikor az más iskolákban megszűnt az előadás nyelve lenni, ápolták és terjesztették.1 Ily szellemben vezettetve bizonyosan sokat olvas a magyar irodalomból. Hogy mik voltak első olvasmányai, nem tudjuk; de valószínű, hogy az általános elterje- dettségnek örvendő Gyöngyösi István munkáit már itt forgatja. Nem lehetetlen, hogy azok az évenkint megalakuló irodalmi körök, melyek egyikében Csokonait találjuk, már akkor is divatban voltak. E társaságok czélja volt közös munka utján elsajátítani és megismerni a külföldi irodalom remekeit. Kiki választ magának egy nyelvet s ennek köréből vett olvasmányai 1 Szűcs István. Debreczen története. Debreczen 1870.
