Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
9 tartalmát a gyűléseken elmondja társainak. Lehet, hogy ily magánszorgalom utján fog hozzá a némethez. Később a fran- cziából is tanul valamit. Valószínű, hogy kedves tudományát, a természetrajzot is itt kedveli meg. A szigorú szellemű collegiumi élet, mely benlakóit elszakítja a várostól, erkölcstelenségnek tekinti a pipát, a tánczot, a dalolást, mindennapos imádkozásaival, folytonos templomba járással hinti leikébe vallásossága magvait. Ez a szeretettelen, puritán szellem, mely az egész akkori Debreczen közszelleme volt, fejlesztett benne — széles olvasottsága és tudománya mellett is — némi kis felekezetiséget és elfogultságot, mely aggódva nézi a katholikus írók nyelvének előnyomulását, s a mely miatt nem tudja kellőkép méltányolni a nem református költők irodalmi munkásságát. Ez a szellem tartja meg egyszerű tisztaságban erkölcsét, de ez teszi némileg elfogulttá is Debreczen iránt. Az élettel való folytonos küzdelmei, a maga fáradságos szorgalmával szerzett ismeretei korán szoktatják meg önállóan gondolkozni minden téren s később is sok van benne a Kazin- czytól annyira gúnyolt debreczenismus-ból, mely a maga szerénységébe burkolt némi elbizakodottságában nem kíván mások előtt járni, de mások vezető uralmát sem fogadja el s nem hajlik meg azok országos tekintélye előtt. Akkor, a mikor fiatal lelke legérzékenyebb minden hatá- ro*,óbb benyomás iránt: alkalma van megismerkedni a nemzeti nyelv védelmére kelt forradalom munkáival, melyek külöm- böző utakon bár, de egy czél felé törekedtek. Ezen különféle irányok közül leghatározottabban és legerélyesebben a classicus iskola lépett fel, melynek a latin nyelvnek közéletünkben való elterjedettségénél, iskoláink, középrendünk, papságunk és tudósaink deákos műveltségénél fogva mindenesetre a legelsők között kellett megalakulnia és vezérszerepre jutnia. Baráti Szabó Dávid, Rajnis József, Révai Miklós majdnem egy időben, egymástól külön rájöttek, hogy a görög s a római költészet mértékeit nyelvünkön is oly tökéletesen lehet megszólaltatni, mint a görögben vagy a latinban. 1777-ben lép fel Baróti Szabó Uj mértékre vett külömb verseknek három könyvei vaskos kötetével. Egy év múlva Révai Magyar alagyáknak első könyvök czímen adja ki verseit és 1781-ben jelenik meg Rajnis könyve: Magyar Helikonra vezérlő Kalauz avagy a
