Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
29 kodik ezen formákhoz s mint mondja, szinte fél már hozzá tanácsért fordulni más verselés ügyében.1 A külömbség ez időtől fogva Kazinczy és Földi iránya közt mindig nagyobbá lesz. Földi nem tudja elszenvedni Kazinczynak, hogy Rádayhoz hasonlóan túlságosan követi az idegent s hogy ezzel mindinkább távozik a magyarosságtól. Ő inkább a választékosságtól fosztja meg magát, csak idegenszerűnek ne lássék. Ezen nézete különösen a conservativ és minden tekintetben a magyarsághoz ragaszkodó Debreczenben akad termékeny talajra s igy válik ki az uj-elassicai iskolából egyszerre Földi tanai folytán a debreczeni költők iránya, mely, hogy nagyobb érvényt nem tud szerezni magának, oka nem az irány helytelensége talán, hanem művelőinek kicsiny száma, nem nagy tehetsége s Deb- reczennek zárkózottsága, különösen azon időtől kezdve, midőn Kazinczy, oldalán majdnem az egész ország irói nemzedékével, elkeseredett harczot indit a debreczeni maradiság ellen. Földi értekezése, mint már említettük, nem maradt visszhang nélkül Horváth Ádám részéről. Daczára annak, hogy a nyilvánosság előtt csak ez az egy czikk jelent meg, Péczely, Horváth csakhamar levelezésbe bocsátkoznak vele, körülményesen fejtegetik, magyarázgatják egymásnak eltérő nézeteiket. Üdvös mozgalom volt ez, a mennyiben nem kicsinyes dolgok egyes szók, hanem elvi kérdések felett vitatkoztak, melyek mellett nem egy, az egész irodalmi életet érdeklő tétel is felmerült, mi által írónk gondolatvilága, ízlése, prosodiája egyre tisztul. Világosan tapasztaljuk ezt Horváthnál, de különösen Földinél, ki ettől fogva kezd behatbban foglalkozni a magyar prosodiával s evvel kapcsolatban magával a nyelvvel is. Józan ítélete, világos következtetése valóságos tekintély rangjára emelik, kitől a már szélesebben ismert Horváth, sőt Kazinczy sem restéinek egyes kérdésekben tanácsot kérni. Ezen levelezés folytán közte s Horváth között csakhamar szoros barátság fejlődik, bár nem lehetetlen, hogy ők már Debrenczenből ismerik egymást, mert Horváth Földivel egy időben (1773—1780) végezte itt tanulmányait. Legnagyobb sajnálatunkra levelezésüknek csak egy darabja maradt meg Horváthnak az Akadémia kézirattárában őrzött kéziratos gyűjteményében, 1788 febr. 28-ról keltezve. Prosodai kérdésekkel 1 Földi Kazinczyhoz. 1791. febr. 5.
