Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
30 kapcsolatban felmerült itt a li betű mivolta és természete, előadják kölcsönösen nézeteiket egyik vagy másik új szóról, folytatják a vitatkozást a rímes versekről, melyeket Földi sehogysem tudott elfogadni, különösen alkalmatlanoknak tartva azokat a fordításra. De érdekes ez a levél más tekintetben is. Levelezésük kezdetén verstani nézeteik vitatása közben valószínűleg felmerült közöttük az a kérdés, milyen versnemben volna jobb és helyesebb Vergiliust magyarra fordítani. Földi, mint mindenkor a szoros fordítás hive, az eredeti alakot, a hexametert védte, Horváth a rímes fordítás mellett kardoskodott. Megegyezésre nem jutva, mindegyik a maga pártolta versnemben fordította le az első ének egy részét s kölcsönös megbírálás végett megküldték egymásnak. De Földi ekkor is ellenkezik. A fordításban — úgymond — »a kadencziás sorok miatt nincsen stili majeotás«. Horváth elfogulatlan bírálót keresve, Kovács Ferencz, veszprémi mérnökhöz küldi a két fordítást, a ki azután mindakettőt lebírálva, Földi fordításában is több helyet kifogásolva és megjegyezve, hogy »Földi mértékre vett versei is messze vannak az ektypusnak majestássától«, maga csinál mintául egy harmadikat.1 Földinek ez a Vergilius fordítása egyébiránt más tekintetben is érdekes. Földi olvasgatva Révainak 1787-ben megjelent Elegyes verseit s látva, hogy prosodiai elvei sok tekintetben hasonlítanak az övéhez, nagyon vágyott megismerkedni vele. Horváth, ki Révait ekkor már ismerte, késznek mutatkozott őt Révainak bemutatni munkái alapján s mivel tudta, hogy Révai versnek is alig tartja a végezetes (rímes) verseket, azt gondolta, hogy ha Földi fordításában »Vergiliushoz csak akármilyen csekély hasonlatosságot látand is, nagyra fogja azokat becsülni«. Révainak az Ítélete azonban nem hangzik kedvezően, de annál inkább kiemeli verstani értekezésének helyességét. »Dominum Földi praeclare quidem de praestantia versus Hungarici dispu- tare, séd in eo exprimendo infelicem esse, ad eum fere módúm: quo olim Quintilianus eximia condiscendae eloquentiae prae- cepta aliis tradidit, ipse in declamationibus suis jejumus ac sterilis fűit«.2 Mennyiben méltányos Révai ezen ítélete, azt 1 Kovács F. levele Morváihoz 1788. jan. 19. a Horváth levele Kovács F.-hez. 1788, febr. 10.
