Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
27 lehet kitalálni a következő gondolatot, a mi ellen Horváth Ádám említett feleletében szintén hathatósan védekezik. Szereti tehát azért, mert tömören lehet bennök szólni s mivel nyelvünk e formákra nemcsak az újkori nyelveknél, hanem a görög s latinnál is alkalmasabb, mert »a mi nyelvünk természeti kiilömbséget tart a hosszú és rövid hangzatok között.« Rajnis- nak tanai ezek egészen, ámbár sem könyvét, sem őt magát nem emliti a classicus iskola hívei sorában, mintha tudomása sem volna róla; a mit azonban elgondolni nem igen lehet, mivel ezután nemsokára Kazinczyhoz Írott levelében hevesen kikel prosodiája ellen.1 Sokkal hidegebben szól a végeaetes (rímes) versekről, melyekben az eredeti magyar verselést látja. A párrímes verseket többre becsüli a négyeseknél, ez utóbbiakat teljesen használhatatlanoknak tartva különösen a fordításnál. A színművekben a páros alexandrint sem tűri, »az ilyeneket legjobb írni iambus vagy más mértékben végezetek nélkül.« Szebbnek tartja, ha a sor nem a szomszédjával rímel, hanem keresztben vagy ha a sorok szótagjainak száma váltakozik. Ilyen formában fordította ő le Gellertnek Lucinda czímű énekes játékát, mely kéziratban maradva, eltűnt. Legérdekesebb, a mit a »kétszeres« versekről mond. Némi nemzeti hiúságból s azon elvből kiindulva, hogy »a tetszésnek senki határt nem vethet,« a leoni- nusokat nem kárhoztatja, bár elismeri, hogy a ki ilyeneket ír, annak kezén és lábain láncz van, hogy ez soha oly magasra nem léphet, mint a mértékes vagy a rímes vers. »Ne fogjanak ehhez mindenek, hanem csak a gyakorlottabb versirók, mert valamint az ilynemű verseknek a szépinéi nincs szebb, úgy nincs utálatosabb és nagyobb csömör a rossznál.« Nem szabad annyira kedvezni a fülnek, hogy »az észnek jó ítélettételét elveszessük és a végezetekkel a felséges gondolatokat megkössük vagy lealacsonyítsuk.« A czikknél azonban sokkal értékesebb a kétszeres versekhez adott toldaléka, melyben példákat hoz fel ezen versek fajaira a saját verseiből. Ebből a külön fejezetből láthatjuk, hogy az ő szivén ennek a versrendszernek az ügye fekszik, hogy csinosan irt példáival ezen irány számára akar követőket Földi-Kazinczyhoz. 1788. okt. 2.
