Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
26 énekelhetőséget múlhatatlan kívánalomnak tekintette.« De tévesen, mert míg Horváth az énekelhetőséget, a dalszerű lejtést a többi versfajnál is elengedhetetlen feltételnek tekinti Földi a classicus verseknél nemcsak hogy nem emliti ezt, hanem már a rímes verseknek jellemző sajátságát sem keresi és találja a rhythmikus mozgásban. Tehát nem Földi, hanem Horváth az, ki nálunk követelményül állítja fel az énekelhetőséget. A felosztás második csoportját a végezetes (rímes) versek teszik, melyeknek jellemző sajátságát már csak a rímben látja. Védelmébe veszi a classicai iskolával szemben, mely a rímes verset versnek is alig tartotta, a rímet és annak jogosultságát. De mennyivel találóbban igazolja Horváth Ádám feleletében a rím jogát! Mikor már a verseket énekelték, a zenei sorokat végző egyforma szabású végső hangokra az emberek egyforma végződésű szavakat énekeltek; a zenei rím kívánta meg tehát szórímet. Ezen két versnem összeolvadásából keletkezett azután egy harmadik. A népvándorlás, Róma bukása s a keresztvénség terjedésével az idegen nemzetek mindinkább keveredve a rómaiakkal »e kétféle versírásnak módja is meg kezdett sógo- rosodni.« így származtak a »kétszeres versek,« máskép »leo- ninusok.« Felosztásában, mint látjuk, az ezen korban uralkodó két versrendszerből indul ki: a mértékesből s a rímesből s ezek összeolvadása képezi nála a harmadik csoportot. Az ellentéteknek ezen kiegyenlítését előtte már mások is megpróbálták. Gyöngyössi János úgy értelmezte ezt, hogy az antik formákat kell megrímelni; mások ellenezték s azt vitatták, hogy a mi rímes formáinkat kell mértékre szedni s megnemesíteni. Ez utóbbi nézeten volt Kazinczy s vele együtt többen. Földi végül a maga elméletében általában a rím és a mérték kibékítésére czéloz s ezért a nyugateurópai versformák mellett a leoninu- sokat is elfogadja. Mindezen versfajokról azután külön-külön fejezetekben szól. Legnagyobb előszeretettel ír a mértékes versekről, melyeket természetesebbeknek és gyönvörködtetőbbeknek tart a rímeseknél, mert a rímhiány miatt több bennök az újság ingere. Azt gondolja ugyanis, hogy a rímből gyakran előre
