Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1899
23 ismeretlenek voltak előtte. Mikor Pestre kerül s nála is lát ilyen próbálkozást, szorgalmasabban lát az irány műveléséhez. Tapasztalatait e téren nagyban gyarapítja a német költészet termékeivel való megismerkedése s Ráday útmutatása által. Ráday példájától ösztönözve Kazinczy is ezen irányhoz csatlakozik s evvel a nyugateurópai verselés mintegy észrevétlenül bevonul költészetünkbe. Aránylag igen rövid idő alatt számos művelője akad s a mindig sűrűbben fellépő folyóirataink utján megismerkedik velők a nagy közönség is. Gyors elterjedésüknek és kedveltsé- güknek több oka van. A szépirodalmat olvasó közönség nagy része, különösen a nővilág, a fejlődésnek induló magyar irodalomtól nem kapott Ízlésének megfelelő darabokat. A népies irány elcsépelt modora már nem elégítette ki a fejlődő Ízlést. A franczia iskola csakhamar hanyatlani kezd; de sohasem is művelt épen lyrai műfajokat. A classikus iskola a mellett, hogy valami becseset alig termelt, nagyon szűkkürű közönséghez szólott, eszmei tekintetben szűk körben mozgott, kevés műfajt ápolt, nem művelte a kedély költészetét s messze állott a modern felfogástól. Olvasó közönségünknek pedig épen azon uj irány tetszett, melyben a modern életet látta kifejezve, annak uralkodó érzéseivel és szenvedélyeivel. Amadé és Faludi óta, kik már sok tekintetben a német lyra hatása alatt állanak, nem akadt igazi dal-költő. A szív költészetének hiányát tehát nagyban érezte közönségünk és ez a szükség kedveltette meg a nyugateurópai versek szellemében és formájában dolgozó irányt. S ez az irány nem is volt ismeretlen közönségünk előtt. Hiszen ebben a korban legtöbbje amúgy is német nevelésben részesült és a külömbség csak abban volt, hogy a németben megszokott rhythmust most magyar nyelven kapták és olvasták. Földinek azonban a nyugateurópai verselés formáinak gyakorlat utján való terjesztésében nem nagy érdemet tulajdoníthatunk. Egyrészt keveset írt, másrészt pedig a mit írt is, a finomabb Ízlésű közönség tetszését alig nyerhette meg. Nem ezen az utón hatott ő tehát költészetünk előmenetelére, hanem tanai által, melyek újak s nagyrészt helyesek voltak s mig a kezdeményezés dicsőségében Rádayval kénytelen osztozkodni, addig az elméleti igazolás és kifejtés terén a fellépés elsősége egyedül csak őt illeti. Mikor az olvasó közönség még alig egykét terméket látott csak a nyugateurópai versformákból, ő már
