Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1898

6

Á római uralommal együtt az ősi név is letűnt, s helyébe a »Balaton« név került. Az avarok idejében a nagy tó körül szlovének laktak s a tó újabb neve valószínűleg ezektől származik. A szlávban ugyanis blato mocsarat, sarat, de nagy tavat is jelent.

Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarság szíves-örömest telepedett le a Balaton partvidékén, mert, mint Hermann Ottó a »Magyar halászat« könyvében kimutatja, a halászat a magyarságnak ősi foglalkozása.

Az első kétségtelen hitelességű magyar okirat, amely a »Balatint« említi, I. Endre királynak 1055-iki alapító levele. Ez időtől kezdve a Rákóczyak koráig számos okirat megemlíti a Balatont, de csak halászati szempontból. A honfoglalás kútfői a Balatonról nem emlékeznek meg, Anonymus is csak annyit említ, hogy a magyarok halásztak a Balatonban.

De hogy milyen fogyatékos lehetett a Balatonra vonatkozó földrajzi ismeret még a Rákóczyak kora után is, mutatja pl. a hires Mercator-féle Atlas 1643-ból. Ebben a tihanyi félsziget az északi partról a délire van áthelyezve s a Zala folyó a Balatont a Drávával köti össze.

Csak úgy hallomás után, találomra van rajzolva a Balaton képe, mint a hogy találomra készült még e korban az egész ország térképe is. Nagyon találóan tréfálkozik Arany János