Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1897
31 küldték képviselőiket az országgyűlés alsó házába. Hogy a reformpárt ezen ügyben is óvakodott a radikális újításoktól, mutatja az, hogy a felső házat meghagyta a maga régi szervezetében. De az új szervezetű országgyűlés minden évben össze volt hívandó tanácskozásra Pestre. Az ország egységének helyreállítására törvénynyé lett Erdély uniója Magyarországgal. Erdély közjogi állását illetőleg lényegesen megváltozott a hazafiak nézete a török kiűzetése ideje óta. Akkor, 1690-ben I. Lipót a közóhajnak megfelelőleg járt el, midőn a diploma Leopoldianum által meghagyta Erdélyt külön országnak, külön országgyűléssel és külön kományzással. Azt reményiették akkori államférfiaink, hogy Erdély ily különállással ezután képes lesz azon feladatának megfelelni, hogy a magyar alkotmány biztosítékául szolgáljon. De mivel ezen remény meg nem valósult, a reform-korszakban általános lett az óhaj, hogy Erdély megint egyesíttessék az anyaországgal. Kimondatott tehát az unió, hogy az így egyesített két országrész annál inkább biztosíthassa a közös haza alkotmányát. Azonban az államhatalom gyakorlásában a 48-diki törvényeknek legfőbb újítása az, hogy a végrehajtó hatalmat felelős minisztériumra bízták. Eddigi hatóságaink, az udvari kanczellária, a helytartó- tanács és a kamara úgyszólván semmi összeköttetésben sem voltak az országgyűléssel. Ez megalkotta a törvényt, de ennek végrehajtására befolyást nem gyakorolt. Olyan végrehajtó hatalmat kellett tehát teremteni, mely az ország képviseletével együtt alkossa meg a törvényeket s ezek végrehajtásáért ne csak a Királynak, hanem az országgyűlésnek is felelős legyen. Az eszme nem volt új. Máraz 1790/1-iki országgyűlésen szóba került; Hajnóczy egy akkor írt röpiratában fejtegette. A reformkorszakban a szabadelvű párt egy külön árnyalata, a centralisták ezt tekintették fő-programmpontjuknak. Kossuth akkor még nem tartotta megvalósíthatónak ez eszmét, mert nem reményiette, hogy azt össze lehetne egyeztetni a századok óta fontos szolgálatot teljesített megyerendszerrel. Csak midőn meggyőződött ennek lehetőségéről, indítványozta ő maga, hogy a királytól kérje az országgyűlés a felelős ministerium kinevez- tetését. V. Ferdinánd az országgyűlési nagy küldöttségnek Bécsben márczius 17-én meg is Ígérte, hogy kinevezi a felelős
