Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1897
14 KÉT BESZÉD, TARTOTTA KIRÁLY ERNŐ LYCEUMI TANÁR az 1897. évi október 29-én Ő FELSÉGE SZOBORADOMÁNYA ALKALMÁBÓL, és az 1898. évi április 16-án AZ 1848-IKI TÖRVÉNYEK SZENTESÍTÉSE EMLÉKÉRE rendezett ISKOLAI ÜNNEPÉLYEKEN. 1. Igen tisztelt tanártársaim! Kedves tanulóifjúság! Az 1897. év szeptember 25-ike megint egy olyan nap, melyet nemcsak a történelemmel foglalkozó, de minden magyar mélyen emlékezetébe fog vésni. Mi történt e napon? Ö Felsége, koronás királyunk e napon tudatta ország- világgal a miniszterelnökhöz intézett legkegyelmesebb iratával a következőket: Kedves báró Bánffy! Óhajtván, hogy magyar székes fővárosomnak erre alkalmas terei oly kisebb méretű szoborművekkel láttassanak el, melyek, midőn a várost díszítik, egyszersmind a múlt idők azon kiválóbb alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző téréin kitűntek, udvartartásom költségeinek terhére, több évre terjedő beosztással, megfelelő összegeket engedélyezek arra a czélra, hogy a keresztény vallásért vértanúságot szenvedett Szent Gellert Csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeket, Hunyadi János és Zrínyi Miklós a haza és a kereszténység hős bajnokait, gróf Pálffy János Magyar- országnak a trón védelmében nagy érdemeket szerzett főhadiparancsnokát, a honfoglalás történetét író Béla király névtelen jegyzőjét, Verbőczy István Magyarország nagyhírű jogtudósát és annak népszerű lantosát Tinódy Sebestyént ábrázoló szobrok készíttessenek s megbízom Önt ezen elhatározásom végrehajtásával. Kelt Budapesten, 1897. évi szeptember hó 25-én. Ferencz József, s. k. Báró Bánffy, s. k. II.
