Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1897

Megnősülni annak idején szeretett volna, közel is állott hozzá, de visszariadt. Állását a lyceumon bizonytalannak tartotta, pedig ettől, másodszor is elfoglalván állását, nem akart, megválni. Meghívást kapott többi között Pozsonyba, ahonnét a meghívót úgy küldték el neki, hogy a feltételeket magának kellett volna beírnia. Visszaküldte.

Testi szervezete erős volt, ezt tudta, de nem bízott a szemében. »Hát ha meg találnék vakúlni, mit csinálna, hova lenne családom?« ez volt a visszariasztó gondolat. Valóban merészség is volt akkor Selmeczen a lyceumi tanárnak megnősülnie. Hat-hétszáz forint volt a fizetésük, ez is bizonytalan, semmi kilátás tisztességes nyugdíjra. Suhajda Lajos, amikor teljesen munkaképtelen lett. nagynehezen kapott nvugdíiul 300 forintot.

Amily nagy tisztelettel és kegyelettel őrizte Szeberényi János superintendens emlékét, oly intim baráti viszonyban állott Szeberényi Gusztávval Csabán és ifj. Szeberényi Jánossal Selmeczbányán. A sors pedig úgy akarta, hogy a »pátens« idejében Szeberényi Jánossal éles ellentétbe jöjjön. A protestáns autonómia ügye háttérbe szorította a barátság ügyét. Szeberényi János kénytelen volt elhagyni Selmeczbányát; a baráti kötelék azonban megmaradt; sűrű, kedélyes levelezés folyt közöttük s Szeberényi János Bécsben tanulta becsülni a magyar nemzet alkotmányhűségét, szabadságszeretetét. Ki is kötötte magának, hogy ha Breznyik meg talál halni, rögtön értesítsük. Megtörtént s ő megjelent Breznyik, szeretett barátja temetésén. Amikor Székács József leköszönése után Szeberényi Gusztáv és Sárkány Sámuel voltak a püspök-jelöltek, a selmeczbányai egyház Sárkányra, a lyceum Szeberényire szavazott. Szeberényi egy szavazattal győzött s nem akarta elfogadni a tisztséget. Ekkor Breznyik lépett közbe. »Itt az alkalom, kötelességed a tisztséget elfogadni s bebizonyítani, hogy nem vagy az, aminek ellenségeid híresztelnek.« Szeberényi meghajolt s mint püspök nagy pártfogója volt lyceumunknak.

Breznyik János, mint követ s a tanügyi bizottság elnöke, tevékeny részt vett az utolsó zsinaton, itt kezdődött azonban betegeskedése. A Hungária-szálló lépcsőzetén összerogyott. 1893- ban lemondott igazgatói tisztéről, de a lyceum ügyei iránt folytonos, élénk volt az érdeklődése. Birtokának egy részét, hogy