Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1897
8 elfoglalhassa állását a lyceumon. 1858. április hó 18-án adatott ki az engedély. Breznyik János elhagyta a gazdag alföldet, a hol már 76 holdnak volt a tulajdonosa s feljött a szegény felföldre, mint, a selmeczbányai ev. lyceum igazgatója. Mindenekelőtt, a menynyire lehetett szervezte, kiegészítette a tanári kart. Mikulás János, kerületi tanfelügyelő, a midőn megvizsgálta az intézetet, felajánlotta a kormány segélyét, hogy a lyceum a Thun-rend- szer követelményeinek megfelelően szervezkedjék s elnyerhesse a nyilvános főgymnasium czimét és jogát. Breznyik el nem fogadta az ajánlatot, felszólalt ellene autonom lélekismerete, hanem rávetette a szemét a bányakerületre. A selmeczi ev. egyházban keresztül vitte azt, hogy az egyház ajánlja fel a lyceumot a bányakerületnek. A kerület az ajánlatot elfogadta, s megszavazott évi 3000 frt segélyt, azt 1860—61-ben folyóvá tette s a lyceum kormányzását külön, úgynevezett kerületi oskolai tanácsra bizta. Ezt a segélyt azonban a kerület nem egyszer mindenkorra, hanem mindig három évről három évre szavazta meg, s igy a tanári állás a lyceumon nem volt biztosítottnak tekinthető. Meghívót a tanárok nem kaptak; ha az oskolai tanács tanárt választott, e választást a legközelebbi kerületi gyűlés egyszerűen megerősítette. Magyar alkotmányunk helyreállításával rohamos fejlődésnek indultak a kormány közvetetten vezetése alatt álló középintézeteink. Ezekkel a protestánsoknak lépést kellett tartaniok. Csakhamar kitűnt, hogy ez az egyház legtöbb középiskolájára nézve, anyagi segédforrások hiányában, lehetetlen. Államhoz kellett segélyért folyamodni. Breznyik János nehezen volt rábírható e lépésre, mert féltette az autonómiát; csak mikor mindent megkísértett a kerületnél s belátta, bogy a kerület, mely egész jövedelmének majdnem a felét adta a lyceumnak, többet, mint a mennyit ad, nem adhat, meghajlott. 1887. február hó 2-án írta alá Trefort minister a szerződést, mely szerint a lyceum ezentúl 9300 frt államsegélyben részesül. Idővel ez is kevésnek bizonyult. 1895-ben Dr. Heinrich Gusztáv kormányképviselő közreműködésével megállapítottuk az új szerződés pontjait, mely szerint fokozatosan 16000 írtra emelendő fel az államsegély. Breznyik János még megélhette azt, hogy az államsegély
