Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1895
4 jén, csekély a számuk, Vámbéry szerint családostól legfeljebb 40000, s mégis képesek nemcsak uj hazát alapítani, a mi vitézségük mellett bizonyít, hanem magyarok maradni is, mit csak úgy magyarázhatunk meg, hogy egyik főjellemvonásuknak kellett lennie a nemzetiségükhöz, népjellegükhöz való szívós ragazkodásnak. Hogy ez nem általános uralaltai, hanem, mondhatnám, specziális magyar jellemvonás, annak bizonyítására felhozhatjuk a származásra rokon bolgárokat, kik szlávokká lettek, a bes- senyőket, a kunokat, kik összeolvadtak a magyarokkal. Ott vannak még — mondhatná valaki — a törökök, ezek még most is törökök. De bizonyos, hogy ezeknek az ő nemzetiségükben való megmaradását döntőleg mozdította elő azon körülmény, hogy mohamedánok, azaz ázsiaiak maradtak. Éppen ha a törökkel hasonlítjuk össze a magyart, annál szembetűnőbbé válik a nemzetiségéhez való ragaszkodás jellemvonása. Mert őseink, noha keresztényekké, azaz európaiakká lettek, mégis megtudtak maradni a mellett magyarok is. A nemzetiséghez, azaz a nyelvhez, az ősi szokásokhoz való ragaszkodás tehát a magyarnak azon jellemvonása, a mely kezdetben élteti s később gyarapítja az eredetileg csekély népet. Ez az, mely ellentáll annak, hogy szlávvá ne legyen, ez az, mely érczpajzsként védi az elnémetesedés ellenében, ez az, mely erőssé s így elsővé teszi a magyart a saját uj hazájában. Tagadhatatlan, hogy a mint az általános európai viszonyok változtával koronkint uj eszmék lettek uralkodókká, ezek ezen magyar jellemvonást is egy időre befolyásolták. így a közös európai kereszténység magasztos gondolata Szent Lászlót a kunokkal szemben, N. Lajost a délszlávokkal szemben, Hunyadi Jánost a törökkel szemben inkább keresztény, mint magyar hősökké avatja, de bizonyos az is, hogy nemzetünk nagy tömege e mellett is első sorban magyar maradt, mire vonatkozólag talán elég lesz bizonyságul emlékezetetekbe visszaidéznem azt, hogy Kálmán király törvényei eredetileg magyar nyelven hozattak, hogy a vallás hivatalos latinja mellett ott találjuk a nép nyelvén írott halotti beszédet. Veszedelmesebbé vált nemzetiségünkre nézve a helyzet, midőn a renaissance hatása alatt a latin nyelv a tudomány s irodalom közlő közegévé válik, mert akkor ezen nyelv már nemcsak papi osztályunk, hanem összes müveltebbjeink nyelvévé
