Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894
10 Szkalí (732 m.) hegyen át Kijó mellett a Mincsolra kerül s annak északnyugat-délkeletre irányult gerinezét ide s tova derékszög alatt szelvén át, egyik északra nyúló oldalágán a Murjanek és a Dolha csúcsok irányában halad tovább a sárosvármegyei Obrucsnó faluig. Obrucsnótól északnak veszi útját, s egész Máramaros vm. délkeleti csücskéig ország határjelölő szerepet is játszik Magyarország és Galiczia, illetőleg Magyarország és Bukovina között. A vízválasztó a Jávor (830 m.) hegyen áthaladván, a bártfa- tylíczi országúiról felkapaszkodik a Cziganki Polánka (728 in.) gerinczére, s azon Dileczig (794- m.) északnyugatra halad, azután keletre fordul Laczkován át a Czigelka gerinczére s annak csapásvonalát követi Korb-ig. Korbtól kanyargós úton éri el a keleti Beszkideken a Tisza vízgyűjtő területének a legészakibb pontját, az északi szélesség 49° 27' 42“ alatt. Innen egészben véve keleti irányban szeli a keleti Besz- kidek illetőleg az Erdős kárpátok északnyugat-délkeleti csapásirányú gerinczvonulatait a Duklai szorosig. A Duklai szorostól délkeletre fordul a vízválasztó, s az Uzsoki hágóig összeesik az európaifővízv álasztóvonal magyarországi szakaszával. Innen az európai fővízválasztó északra fordul s Galiczia területén szétveti a Balti tenger vidékéhez tartozó San és a Fekete tenger vízvidékéhez csatlakozó Striy vizét: a Tisza vízválasztója meg továbbra is követi az Erdős kárpátok csapásirányát s a nagy hosszaságban párhuzamosan haladó gerinczeken megyen egészen Máramaros délkeleti csücskéig, a hol a Hniatiasa (1762 m.) illetőleg Vatia Banuluj (1554 m.) hegyen lemond országhatárjelölő szerepéről s délre fordulván, az Ara- nyos-Bestercze és a Vessér-Vissó vizeit veti szét. így éri el Erdély határát, de azt sem követi, hanem bekanyarodik Besztercze-Naszód vm. területére, s aBadnai hegység gerinczén keletre fordul. Keleti irányát az Ineu (2280 m.), a Preluci Gagi és a Lopacna hegyen át a Vervu Omului (1932 m.) hegyig megtartja, azután délre fordul s felhalad a D. Calului hegyére, a melynek északkeleti oldalán buggyan fel a Való lliutia és Tesna imputita forrás vize 1100 m. magasban. A két testvérpatak sokáig párhuzamosan halad, míg azután az egyik északnyugatra, a másik északkeletre fordul, a víz
