Evangélikus lyceum, Selmecbánya, 1894
11 választó pedig délre fut tovább a Dorna völgypereméhez simulva a radiálisán felnyomuló Besztercze forráscsermelyeinek erósiója elől. A Bistricicaratól keletre irányúi, s a Kelemen hegységen halad a Pietroszul (2102 m.) és Petra Piszéin (2022 m.) hegyen át a Maguráig. A Maguráról délkeleti irányban a Bükk havasra kerül ; azután a nagy Bór patak erős erósiója elől nyugatra hátrálva a Gyergyói medenczében kígyózó Maroshoz közeledik. További útjában a Bistrica (Besztercze) és a Maros ide s tova párhuzamos völgymedre között sokkal közelebb jár a Maroshoz, mert a Bistrica hosszabb mellékvizei t. i. a Putnával egyesülő Bistricsora és a Békás völgyvájó munkája errefelé tereli. Az említett patakok romboló, völgyvájó munkájának egyik nagyobbszerű megnyilatkozása volt a Gyilkos egy részének a leomlása, a mely 1838-ban az alatta elfolyó patak vizét a Vörös tóvá duzzasztotta fel. A vízvezető iránya egészben véve délkeleti, s a Kerek hegy (1207 in.), a Közrész havas (1463 m.), az Orda sarok (1297 m.), az Ujhavas (1452 m.), a Tatár havas (1456 m.) és a Nyerges (1496 m.) csúcsai jelzik irányát a Megyes havasig (1495 m.), a hol eléri a Tisza vízvidékének legkeletibb pontját a keleti hosszúság 43° 24' 24" alatt. A Megyes havasról délre fordul a vízválasztó, s abban az útjában, a melyet a Sóvető gerincz teteje, a Síposkő (1571 m.), a Fekete rész (1545 m.) és a Gerezdes tető jelel, elkülöníti az Olt forrásvizeit a Maros forrásvizeitől. A Gerezdes tető északi lejtőjén, ott, a hol az országút a Csíki medenczét a Gyergyói medenczével összeköti, egy 870 m. hágón szélylyelveti a Felső- Maros és az Olt felé siető Firicske vizét. A Gerezdes tetőről lehaladván, nyugati irányban felmegy a vízvető a Csik magossára (1160 m.), a honnan azután az Ostorosra (1384 m.) kerül fel; az Ostorostól a Veresbükk (1340 m.), a Vigyázókő tető (1372 m.), a Gomsa tető (1385 m.), a Fertő tető (1589 m.), a Hargitta-Madarassi (1798 m.) hegyek irányában halad a Hargitta gerinczén. A Hargitta-Madarassiról a N.-Bagolykőn áthaladván, délnyugatra térül s a Fenyédi víz és a Homoród patak vízközének dombhátán a Lazkare (1848 m.), a Nyirteteje (855 m.) jelölte irányban egyre alacsonyabb térszínre jut. A Szarkakőtől (886 m.) délre irányul, s a Patakfalvi csere (873 m.), a Lőrinczi bükk teteje (849 m.) és a Kenős hegy (686 m.)
