Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1891
10 előadásokon mulathass; te pedig felügyelő és gúnyos bíráló vagy, s mint egy úr, néha csak szóra sem méltatod őket és ha úgy tetszik, kőzáporral fenyegeted, vagy birtokukat osztod fel. Nem félsz sem sykophantától, sem rablótól, hogy kerítéseden átmászva, vagy faladat átásva, elemelje aranyadat. Nincs dolgod sem a számadással, sem követelésekkel, sem az átkozott sáfárokkal, hanem elkészítve a lábbelit, megvan a hét obolosod; megfürödsZ ; veszesz sós halat meg egy pár fej vörös hagymát s gyönyörrel énekelsz, philosophálva a szegénységről. Ezért vagy erős, egészséges; ellentállasz hidegnek, a fáradságtól megedzett harcos gyanánt harcolsz olyanokkal, a mikkel mások nem bírnak megvívni. Nem törődöl azokkal a súlyos betegségekkel, hanem ha valamikor könnyű forró láz fog el, fölugorva, hamar lerázod a csömört, ez pedig tüstént elszalad a beléd ömlő hideg víztől s jajgatva ettől a gyógymódtól. Azok a nyomorult kicsapongók pedig micsoda bajt kapnak ? Köszvényt, aszkórt, tüdőbajt és vízkört; ezek ama gazdag lakomák sarjadékai! Ezért járnak gyakran úgy mint Ikaros, vagy Kroisos, avagy a zsarnokságból elűzött Dionysios, a ki Kornithosban iskolamester lett s oly hosszú uralkodás után gyerekeket tanított silabizálni. Ezután elmondja a kakas, hogy mikor király volt, mi mindent tapasztalt. Nem kis ország felett uralkodott, a mely bővelkedett emberekben, szép városokban; szép hajózható folyók hasították keresztül, voltak jó tengeri kikötői is. Volt nagy hadserege, jól begyakorolt lovassága, nagy udvari személyzete, háromsorevezős hajói, tömérdek kincse, arany edénye, sőt a királyság tragikus sajátsága is megvolt benne: a túlságos fel- lüvalkodottság. Ha kiment, üdvözölte a sokaság s azt hitték, hogy valami istent látnak; egymást lökdösve futottak össze az emberek, hogy láthassák őt. Némelyek a háztetőkre is felmentek s nagy dolognak tartották, ha jól látták fogatát, köntösét, diadémját s a körülte levő díszsereget. Ő pedig tudva, hogy hány dolog bántja és szorongatja, megbocsátotta az emberek rsztelenségét s azt találta, hogy olyan Pheidias által készitett kolosszushoz hasonló Zeus, aranyból s elefántcsontból készülve, mely ragyog kívülről, belül pedig rudak, eresztékek, szögek, ékek vannak, meg szurok s anyag és sok efféle elrejtett alaktalanság, nem is említve a sok egeret és az ott tanyázó patkányokat. Ilyesmi a királyság. Mikylos kiváncsi a királyság rejtett bajaira is. Ezek a félelem, rettegés, gyanú, gyűlölet a