Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1891

10 előadásokon mulathass; te pedig felügyelő és gúnyos bíráló vagy, s mint egy úr, néha csak szóra sem méltatod őket és ha úgy tetszik, kőzáporral fenyegeted, vagy birtokukat osztod fel. Nem félsz sem sykophantától, sem rablótól, hogy keríté­seden átmászva, vagy faladat átásva, elemelje aranyadat. Nincs dolgod sem a számadással, sem követelésekkel, sem az átkozott sáfárokkal, hanem elkészítve a lábbelit, megvan a hét obolosod; megfürödsZ ; veszesz sós halat meg egy pár fej vörös hagymát s gyönyörrel énekelsz, philosophálva a szegénységről. Ezért vagy erős, egészséges; ellentállasz hidegnek, a fáradságtól megedzett harcos gyanánt harcolsz olyanokkal, a mikkel mások nem bírnak megvívni. Nem törődöl azokkal a súlyos betegségekkel, hanem ha valamikor könnyű forró láz fog el, fölugorva, hamar lerázod a csömört, ez pedig tüstént elszalad a beléd ömlő hideg víztől s jajgatva ettől a gyógymódtól. Azok a nyomorult kicsapongók pedig micsoda bajt kapnak ? Köszvényt, aszkórt, tüdőbajt és vízkört; ezek ama gazdag lakomák sarjadékai! Ezért járnak gyakran úgy mint Ikaros, vagy Kroisos, avagy a zsarnokságból elűzött Dionysios, a ki Kornithosban iskolamester lett s oly hosszú uralkodás után gyerekeket tanított silabizálni. Ezután elmondja a kakas, hogy mikor király volt, mi mindent tapasztalt. Nem kis ország felett uralkodott, a mely bővelke­dett emberekben, szép városokban; szép hajózható folyók hasították keresztül, voltak jó tengeri kikötői is. Volt nagy hadserege, jól begyakorolt lovassága, nagy udvari személyzete, háromsorevezős hajói, tömérdek kincse, arany edénye, sőt a királyság tragikus sajátsága is megvolt benne: a túlságos fel- lüvalkodottság. Ha kiment, üdvözölte a sokaság s azt hitték, hogy valami istent látnak; egymást lökdösve futottak össze az emberek, hogy láthassák őt. Némelyek a háztetőkre is fel­mentek s nagy dolognak tartották, ha jól látták fogatát, kön­tösét, diadémját s a körülte levő díszsereget. Ő pedig tudva, hogy hány dolog bántja és szorongatja, megbocsátotta az em­berek rsztelenségét s azt találta, hogy olyan Pheidias által készitett kolosszushoz hasonló Zeus, aranyból s elefántcsontból készülve, mely ragyog kívülről, belül pedig rudak, eresztékek, szögek, ékek vannak, meg szurok s anyag és sok efféle elrejtett alaktalanság, nem is említve a sok egeret és az ott tanyázó patkányokat. Ilyesmi a királyság. Mikylos kiváncsi a királyság rejtett bajaira is. Ezek a félelem, rettegés, gyanú, gyűlölet a

Next

/
Thumbnails
Contents