Evangélikus kerül. lyceum, Selmecbánya, 1891
9 szerűen meg is valósította álmában. Kívülről ismeri a gazdagságot s egyedül ebben látja a boldogságot ; most a kakas arra vállalkozik, hogy megmutassa neki az árnyoldalakat s elvevén kedvét tőle, megelégedésre tanítsa. A kakas ezután elkezdi beszélni lélekvándorlását, meg-megszakitva a kiváncsi Mikylos kérdéseitől. Mikylos azt kérdi, hogy mi volt ő maga ezelőtt. A kakas azt mondja, hogy indiai aranyásó hangya. „Oh de gonosz lusta lehettem, szól Mikylos, hogy egy pár szemernyi aranyat nem hoztam erre az életre.“ Azt is szeretné tudni, hogy mi lesz ezután. Mert ha valami jobb állapotba juthatna, ö rögtön kész magát felakasztani. A kakas midőn említi, hogy mint Euphorbos harcolt Trójánál a görögök ellen, Mikylos azt kérdi, hogy úgy volt-e minden, a mint Homeros mondja. A kakas szerint Homeros a Trójai háború idejében még Bak- triában teve volt, tehát nem ismerheti pontosan, mert biz Aias sem volt valami igen nagy ember, sőt Heléna sem volt olyan szép, mint gondolják. Ezután elmondja, hogy mint Pythagoras merre járt, mit tanult, s hogy a bab- és húsevést csak fel- tünéskeltés céljából tiltotta el, azt gondolva, hogy minél inkább idegenszerüsködik, annál hamarább ragadja csodálkozásra az embereket. Ezután Aspasia, majd a kynikus Krates, erre király, majd meg szegény ember, rövid idő múlva satrapa, azután ló, csóka, béka és sok más volt a kakas. Gyakran volt kakas, mert szerette ezt az életet, szolgálva királyoknál, szegényeknél és gazdagoknál. Ezután Mikylos kérésére elmondja, hogyan él a szegény és hogyan a gazdag. Először is a szegény ember igy él: Te, Mikylos, nem sokat törődöl a háborúval, ha mondják is, hogy jön az ellenség. Nem gondolsz avval, hogy beütve szántóföldedet letiporják, vagy szőllőidet elpusztítják, hanem a mint meghallod a trombita szavát, körül nézesz, hogy hová menekülj. Mig amazok övéikért is aggódnak, szörnyüködnek, ha látják a város falairól, hogyan rabolják s viszik vagyonukat a szántóföldeken. Ha adót kell fizetni, csak a gazdagokat hívják. Mint vezérek vagy lovassági parancsnokok ők mennek a veszélybe. Te pedig ves:zőpaizsoddal fürgén és könnyen menekülsz, s készséggel ülsz a győzelmi lakomához, mikor áldozatot hoz a győztes vezér. Békében ismét, mint a község tagja, a népgyülésben zsarnokoskodni fogsz a gazdagok felett; azok pedig reszketnek, meglapulnak s osztalékokkal engesztelnek. Ok gondoskodnak, hogy fürdőd legyen, versenyeken és színi
