Evangélikus kerületi főgymnasium, Selmecbánya, 1859
22 donatust (most előkészítő) osztályt, melyben rendesen 24—30-an tanulnak, egészben 2380/s így közép számmal egy évre 238 3/io esik; legtöbb volt 1839/4o-ben, t. i. 273, legkevesebb 1848/9-ben, t. i. 169. (Régibb időkben, mikor a magyar nyelvért nem buzogtak annyira, s alföldön a szarvasi-, előbb mező-berényi s más oskolák nem léteztek, 3— 400-an is tanultak.) Forradalom után 1848/5ü— 185%-ig 1848; egy évre esik 1848/... Legkevesebb volt 1855/6. t. i. 150, azóta a szám növekedőben van: 175, 203, 217, most pedig 221 tanult. — Hogy forradalom után csekélyebb a szám, mint azelőtt volt, mindenki könnyen felfogja, ki tekintetbe veszi, hogy magokat most a tudós pályára egyátalában kevesebben szánják, mint hajdanta, és sokan inkább reáltanodákat látogatnak, mint gymnasiumokat, melyek a real irányú világban — mivel anyagi haszonnal nem kecsegtetnek — nem igen becsült classikus tanulmányokkal foglalkoznak — s a nemzeti miveltség magosabb szempontjából — jó is, hogy foglalkoznak. — Ha a fentebbi számokat ösz- szevetjük más ev. tanintézetek tanulóinak számával, hol többnyire s ugyanazon oknál fogva hasonló csökkenést veszünk észre: az arány Selmeczre nézve, úgy hiszem, kedvezőleg üt ki. Pozsonyban p. folyó tanévben a gymnas. osztályokban 217 tanuló volt, s igy nem sokkal több, mint nálunk. Nem szabad pedig érintetlen hagynunk, hogy növendékeink nagyobbrészt vidékiek. Helybeli csak 44, a többi 177 vidéki, miből kitetszik, hogy azok nem helyesen vélekednek, kik állítják, hogy a selmeczi oskola csak helybeli érdeknek szolgál; épen ellenkezőleg áll a dolog: a vidék érdekeinek szolgál, többnyire vidékieket nevelvén. E mellett szükségesnek látjuk megemlíteni azt is, hogy ezen vidékiek majdnem mindnyájan igénylik a tápintézet jótéteményeit, hol a növendékek csekély díjért (évi 25 írtért oszt. p.) ebéddel és vacsorával láttatnak el. Ez évben benne 160-an tápláltattak. Ez olcsóság, hozzávetve, hogy itt jó szállás, fűtéssel, mosással s szolgálattal egész éven át 10 —16 írtért kapható, látszott eddig, s fog alkalmasint ezentúl is többeket ide vonzani, a tudományos pályát itt olcsóbban futhatván meg, mint bármely más nagyobb városban. Sok növendék itt egyedül az oskola által tartatik fel, nemcsak táplálékot nyújtva neki, de szállást is. Egy két ügyefogyott árva minden évben jő ajánlattal vagy tanító vagy lelkész uraktól, s azon kérelemmel, hogy az Isten nevében fogadjuk be, s neveljük a szép reménynyel kecsegtetőt az egyház javára. Mi befogadjuk azon reményben, hogy ki az ég madarait fentartja, ,e kicsinyeknek4 sem engedi elveszniek, s eddig hála Istennek nem csalatkoztunk. 0, a kegyes Isten, árvaintézetünket meg- ová a bukástól! — Oskolánkat bízvást nevezhetni a felvidék árvaintézetének. A főtiszt, bányakerület a mellett, hogy tekintetbe vette a helybeli egyháznak eddigi áldozatait a köznevelésre, az ezáltal ép azért, mivel az oskola már régibb időkben kerületinek volt elismerve és nyilvánítva, 30 év előtt nagy költséggel épített, 30,000 írtnál többe került osk. épületet, az oskola meglevő alapítványait, tansegédeszközeit stb. úgy látszik, főleg azon körülmény által, hogy itt annyi szegény neveltetik, s oly könnyen neveltethetik, biratett arra, hogy nem átallva azon költséget, mellyel ennyi tigyefogyottnak egyházunk javára leendő * *
