Evangélikus kerületi főgymnasium, Selmecbánya, 1859
13 jutni, melyre csak bizonyos nemű tudományok birtoka jogosít fel; vagy ha tudománynyal nem akartok is hivatalt szerezni, de azt oly birtoknak nézitek, mellyért méltó fáradni, méltó ifjúságtok éveit feláldozni, mert kifogyhatatlan, kiapadhatatlan forrásául tartjátok a legnemesebb élvezetnek. — Emlitett madaraknál szó sem lehet ily meghatározásról. Azok akarva, nem akarva kénytelenek most melegebb tájakba költözni és pedig egyenesen délnek irányulva, sem jobbra, sem balra, épen úgy, miként tavaszszal ellenkező irányban délről éjszakra hozzánk kényszerülnek jönni. Nálatok nem úgy van. Ti nem voltatok kénytelenek tudományos pályát választani éltetek pályájául. Ti más is lehettetek és lehetnétek: földmivelők, mesteremberek, s átalában oly életmóduak, hol a tudományoknak azon összege nem kivántatik, mint a mennyit oly tanoda nyújt, mint p. o. a miénk. E pályára magatokat tinmagatok határoztátok el; magatok választottátok. Sokaknak szülői előttem egyenesen mondták, hogy nincs másra kedvetek, mint tanulásra. — Miért van az tehát mégis, hogy a tanulók közül, pedig közületek is olv számosán vannak, kik tanulni jővén, még sem tanulnak? Nem úgy van-e éz, mint annál, ki aratni akarna, de nem szántana, nem vetne; gyümölcsöt szedni szeretne, de fát nem ültetne, nem ápolna? Némelyeknél megint tapasztalható, hogy egynémiben, netán könnyebb tantárgyakban annyira mennyire tesznek valamit. de vannak, melyekben, mintha nem volnának nekik valók, vagy mintha feleslegesek volnának, épen semmit sem haladnak. Miért van ez ? miért e válogatás a tantárgyakban ? Nem úgy látszik-e, mintha ez által a tanintézetet vádolnák, hogy olyanokat vesz fel tantárgyai közé, s olyanoknak tanultatásával nyomor- gatja növendékeit, miknek ők, — az ő hiszemök szerint — soha semmi hasznát sem veszik ? Lássuk, helyesen cselekesznek-e, kik közületek is igy cselekesznek, nem tévesztik-e el ezek is czáljokat, nem keresnek-e mást, mint a mi nálunk lelhető, s igy itt mulatva, nem haszontalanul töltik-e idejöket? Mindenesetre szükséges tudnunk, mi a gymnasiumnak* mi tanintézetünk is akar lenni, czélja s feladata, s mily eszközökkel tartatik az elérhetőnek ? Ebből fogjuk aztán megtudni a mi kötelességeinket s követeléseinket irányotokban és a ti kötelességeiteket irányunkban és azon tanintézet iránt, melynek jelenleg növendékei vagytok, nehogy gondoljátok, hogy ezt vagy azt csak mi rójjuk rátok: csak min tetszésünktől függ ezt vagy azt felvenni a tantervbe, vagy abból kihagyni; hanem rója rátok maga az intézet, ennek fogalma. feladata. Mi tehát a gymnasium s annak feladata? Hogy ezt megértsétek, elébb még ezeket kell előre bocsátanom. Minél miveltebb valamely nemzet, annál vál- tozatosb alakzatú az élet, annál különbfélék a szükségletek, melyeket ki kell elégíteni. A vadak legfölebb ruházatról, eledelről s fegyverzetről gondoskodnak, s ezeket is majd mindenki maga készíti magának. De nálunk mily számosok a szükségletek s mennyien foglalkoznak kielégitésökkel! Csak a ruházatot vegyétek, hány kézen megy az keresztül, mig nyers termékből öltözetté átidomittatik! Azonban nálunk nemcsak anyagi, hanem szellemi szükségleteknek kielégítéséről
