Evangélikus kerületi főgymnasium, Selmecbánya, 1859

g

'

BESZÉD,

tartatott a tanév elején, az oskolai törvények felolvasása

alkalmával.

Egy tudós az embert czéllénynek értelmezte, nem azért, mintha csak neki volnának ezéljai, vagy az ő életének volna bizonyos czélja, van ez más állatoknak is, hanem, ha más állatok Ösztönszer illeg, Öntudatlanul cselekesznek: a méhek öntudatlanul készítik mesterséges sejtjeiket, a termeszek bámulatos kunyhóikat, a függd czinkék csudálatos szövetű fészkeiket: az ember tudatosan tűz ki magának bizonyos czélokat, vagy jó magyar szóval végeket. t. i. gondolatinak, cselekvéseinek végeit, melyeket elérni, s elérésük által a sikernek örülni akar. — Ezen czélttízés, vagyis önmagának meghatározása arra. hogy ezt vagy amazt mivelni fogja, jellemzője az embernek, s ép azért mondjuk szabad lénynek is. A mily köny- nyú'nek látszik ez, még sem az, kivált ha életed czélját, ha azon pályát nézed, melyet egész életeden át futni akarsz. Itt is pálya, ott is, ezen is sokan futnak, amazon is; itt is sokan boldogok, sokan boldogtalanok, de amottan is. Te melyiket választod? mit ttizesz ki élted feladatául, egész élted törekvéseinek végéül? }li az, mi neked, ha megteszed, üdvöt, ha elhanyagolod, kárhozatot hoz? Sokaknál látjuk, ha jót tűztek is ki maguk elébe, nem boldogulnak, mert talán nem választották a kellő eszközöket a kitűzöttnek elérésére, vagy talán nem fáradtak és nem fáradnak úgy elérésében, mint kellene fáradniok.

Alidon ti. kedves ifjak, ide. sereglettetek, megmutattátok, hogy ti is ily czéllények vagytok. Benneteket nem állati ösztön hozott ide. mint a milyen most p. o. a madarakat az ősz beálltával viszi a hidegebb éjszakról a melegebb déli tartományokba, vagy némely emlősöket üregeikbe hajt, hogy ott a téli álmot átaludjék; hanem szabad önmeghatározás bizonyos czélnak űzésére, mely nem lehet egyéb, mint hogy ti tudomány által kiképződvén egykoron tudomány után akartok élni, vagy a világban egykoron oly állást elfoglalni, netán oly hivatalba