Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
65 Van még egy szembetűnő sajátsága a Rózsakoszorúnak, amellyel e mű eltér Gyöngyösinek egyéb költeményeitől. Mint észrevehettük az eddigi idézetekből, a Rózsakoszorút a költő neüi a szokásos Sándorversben irta, hanem egy különös versszerkezetet használ, hasonlót ahhoz, amilyet már Balassinál és követőinél, a katholikus énekekben és Szenczi Molnár Albert zsoltáraiban is látott. A Rózsakoszorú verssorai, mint az említetteknél is, rövidebbek, mint a kor legnépszerűbb verse: a Sándorvers. A versszakok sem olyan egyszerűek, a rímelhelyezés szintén nem. Itt minden versszak hat soros, a sorok közül az első két sor, a negyedik és ötödik nyolcszótagú, a harmadik és hatodik hatszótagú. Ha a metszetek mindenütt jók volnának, akkor a nyolcszótagos sorokat ősi nyolcasoknak s a hatszó- taguakat heteseknek lehetne venni. Ezek a sorok s ez a szak későbbi költészetünkben s a népköltészetben is előfordul. Ütemekre osztva a sorokat, a Rózsakoszorú versszakai ilyenek: 4 + 4 4 + 4 4 H- 3 4 + 4 4 + 4 4 + 3 De a sormetszet legtöbbször nincs betartva, csak olykor, nem úgy mint Gyöngyösi alexandriajaiban. Például: »Kelj fel kegyes | lélek, kelj fel, Ne sajnáld, ha mostan le kell Szokott álmo j dott tenned. Kelj fel, kelj fel , a hajnal vár, Felkölt s a he gyek között jár, Kelj fel, útra , kell menned. Már amaz szép j hajnalcsillag Felkölt s a he J gyek közt viliág Arra lévő | útjában, Tudniillik j amaz szép szűz, Mely mint akár j mely égi tűz Tündöklőbb já | rásában.« A nyolcas sorok még jobbak, mint a hetesek. A rímelés, mint látjuk, aabccb, de természetesen ez sem tökéletes. Tiszta rím, vagy jó asszonánc kevés van s legtöbbször azonos alakok rímelnek s csak igen elvétve fordulnak elő ilyen sorok: 5
