Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
hordoztál, kit a templomban megtaláltál), azonkívül Pénteken nincs külön titok, hanem az eddigi öt titok egymásután szerepel. Szombaton pedig az üdvözlégyek helyett csak az Üdvöz- légy körülírása van meg mondatonkint. A második korona a Boldogasszony keserűségéről nem egyéb, mint a fájdalmas olvasó körülírása. A heti beosztás itt nincs meg. Először van egy Hiszekegy, Miatyánk s Üdvözlégyek. A titkok: Jézus ki érettünk vérrel veritékezett, megostorozta- tott. keresztjét felvette, megkoronáztatott, felfeszíttetett. A harmadik korona meg Szűz Mária dicsőségéről nem más, mint a dicsőséges olvasó körülírása. Az Üdvözlégyek titkai: Jézus, ki halottaiból feltámadt, menybe ment, a Szenllel- ket elküldte, téged (Máriát) menybe felvitt, megkoronázott. Van egy negyedik korona is, «mixta, vagy elegyes» korona. Minden héten Vasárnap, Hétfőn, Csütörtökön a dicsőség, Szerdán, Pénteken a keserűség, Kedden, Szombaton az öröm koronáját kell elmondani. Mint látjuk, ez a titkos értelmű rózsa nem más, mint az örömteljes, fájdalmas és dicsőséges olvasónak prózai körülírása. Minket különösen az első, második és harmadik korona érdekel, melyek teljesen megegyeznek a Rózsakoszorúnak öröm, keserűség, dicsőség rózsáival. A Rózsakoszorú öt-öt rózsája teljesen megfelel a koronák titkainak. Az első korona ugyan, a hét napjai szerint, hét részből áll, de a hatodikban nincs új titok, a hetedikben meg semmiféle titok nincsen. Egyezők körülbelül az egyes titkok gyümölcsei is. valamint az egyes részek közé szőtt elmélkedésekben, imádságokban is van hasonlóság. Párhuzamos, részletes összehasonlítást csinálni itten fölösleges és hosszas dolog volna, különben is ez az egyezés szintén csak általános: az alaphangulat, a vezeklés, bűnbánat gondolata s egy-két fordulat egyeznek. A Titkos értelmű rózsának beosztásából minden különösebb bizonyítás nélkül is látjuk, hogy azonos a Rózsakoszorúval, csakhogy ez költői alakban van írva és egységesebb. A Titkos értelmű rózsa avagy a Boldogságos Asszony koronája és a Rózsakoszorú elnevezés közt is van némi kapcsolat, hasonlóság. Ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy Tarnóczi könyve 1670-ben jelent meg — tehát a Rózsakoszorű megírása előtt — s hogy Tarnóczi egyidőben Ungvári tanított — tehát nincs ki-
