Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
33 zárva, hogy személyesen ismerte Gyöngyösit, — fel kell tennünk, hogy Gyöngyösi ismerte a Titkos értelmű rózsát, mint őt érdeklő könyvet. A rendkívül nagy hasonlóság valószínűvé teszi, hogy Gyöngyösi szem előtt tartotta az olvasónak ezt a prózai parafrázisát vagy egyenesen tőle vette a gondolatot, hogy a Rózsakoszorút megírja. De mint őt érdeklő vallási könyvet ismerhette a Szarándokot is, melyben szintén láttunk azonos vonásokat. A kornak egyik legelterjedtebb könyve volt Pázmány Péter Imádságos könyve (1602). Ezt Gyöngyösinek is ismernie. olvasnia kellett, kivált, mikor egy vallásos tárgyú munka megírásához fogott. Imádságokra volt szüksége s ő, mint a világi költészet poétája, nem meríthette közvetlenül csak magából ezeket, hanem máshoz kellett fordúlnia. Ki lett volna ez a más, mint a kornak legolvasottabb imádságkönyv-szerzője: Pázmány ? Egy belepillantás ebbe az imádságos könyvbe meggyőz bennünket arról, hogy Gyöngyösi is forgatta, mikor a Rózsakoszorút irta. Mindjárt a könyv elején a szerző az Üdvözletről szól, majd az olvasóra tér át s azt mondja, hogy az olvasó vagy Rosarium és korona1 nem egyéb, hanem a szeplőtelen Szűznek imádságokból kötött koszorúja'2 (152). Az imádságokban sok egyező vonást észlelhetünk a Rózsakoszorú könyörgéseivel. A töredelmesség gyakorlásáról való imádságban például a bűnös így esdekel Pázmánynál (Jézushoz): «Könyörgök alázatos szívvel néked, hogy a te drágalátos szent véred hullásáért és keserves kínszenvedéseidért bocsásd meg bűneimet. Adjad szent malasztodat, hogy életem megjob- bitsam és a te szerelmedben végig megmaradjak (113.)» Ilyenféle a gondolatmenet Gyöngyösinél is: «Oh édes Jézus, azokért a hallatlan fájdalmokért, kiket szent Anyád érzett . . . Add, hogy az én keresztemet vegyem fel és vezéremet, Tégedet kövesselek. A te szent kereszted adjon Erőt és vélem maradjon, Hogy el ne veszesselek (Rk. kés. 4. rózs.)«. Pázmány: «Mit vétettél én megváltó Krisztusom, hogy oly iszonyú és kegyetlen kínokat szenvedsz? -Én vagyok, Uram, én vagyok a te fájdalmaidnak oka. Én érdemlettem a te halálodnak sanyarúságát. Az én vétkemnek szószólója a te kínszenvedésed ... A hamis 1 L. a Titkosértelmű rózsát, vagy koronát. 2 L. a Rózsakoszorút. 3
