Kir. kath. főgimnázium, Selmecbánya, 1908
23 lás gondolata, hiszen a kornak legnagyobb epikusa, Zrínyi Miidós a Szigeti veszedelemben a nemzeti eszmét a vallásival kapcsolja össze, eposzában a vallási s nemzeti eszme forr össze egy alapeszmévé. Egyébként is Zrínyi vallási költő is volt egyúttal. A nemzeti eszme mindenkor a vallásos elemmel párosul e korban, úgy az epikában, mint a lírában. A kor egy másik epikusa, Idstius László szintén vallásos elemmel egyesítve fejez ki nemzeti gondolatot.1 A kor végén pedig a nemzeti függetlenség harcainak megújulásával keletkezett hazafias költészet szintén vallásos érzéstől buzog. De nem kell felednünk, hogy ez a kor (1606—1711) a katholikus visszahatás kora, amikor a vallás kérdése egyforma fontosságú a nemzeti üggyel. Nem csoda hát, ha e kor irodalmában a vallási elem úgyszólván uralkodó az irodalomban, szorosabban a költészetben. Most már tehát miféle művekből áll e kor vallásos irodalma? Elsősorban olyanokból, melyek a különféle vallások híveinek áhítatának tárgyául szolgáltak. Ilyen először is a biblia, mely úgy katholikus, mint protestáns részről jeles átdolgozókra akadt (Káldi, Kár öli),2 azonkívül az énekköltés és fordítás, énekgyűjtemények (katholikusoknál: Sselepcsényi, Cantus Catholici, Kájoni János: Contionale Catholicum, Nyáray György: Lyra Coelestis: protestánsoknál: Szenei Molnár zsoltárai, Geleji Katona, Öreg gradual, Illyés István: Soltárkönyv; más énekszerzők: Váczy Menyhért, Laskai Gáspár, Decsy István, Katona István, stb.), prédikációk (Pázmány, Káldi), imádságok, (Pázmány: Imádságos könyv, Lépes Bálint: Imádsá- ságos könyv, stb.), azután — nem említve a sok polemikus és fejtegető művet — igen sok az áhítat gyakorlására írott vallásos elmélkedések száma versben és prózában vegyest, (hogy egynéhányat említsünk: Ágoston Péter: Mirhaszedő sza- rándok, Tarnóczi: Titkos értelmű rózsa, Kassai András: Az Üdvözítőnknek kínszenvedéséről, Kegel-Debreczeni: Elmélkedések és imádságok, Ágoston: Lelki kincs Jézus Krisztus, Lelki liliomoskert, Badó János: Az Üdvözítőnknek haláláról, feltámadásáról való versek, Szivek kincse, avagy Krisz1 A Boldogságos Sz. Máriához. Magyarország pátrónájához (már a cím is ilyen). 2 Károli Bibliája, mely 1591-ben jeleni meg, most is több kiadásban forgott közkézen.
