Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1891
6 Boleszláv kiakar békülni Zbiegnievvel A német császár háborgatja a lengyeleket. Crlogov ostromlása. sok vad. A mint az erdőbe kiment, csak 100 emberből álló kíséretet vitt magával, és itt ez alatt 3 ezer pomerániai vette őt körül. Emberei tanácsolták neki, hogy meneküljön, de ő erre azt mondta, hogy inkább elpusztul, de menekülni nem fog, mire megsarkantyuzta lovát és keresztül vágta magát embereivel. Nemsokára nagy hadsereggel ütött Pomeraniára és boszvít állott rajta, hol lovát vesztette. Kísérete zokon vette tőle, hogy annyira merészkedik, de hiába olyan természetű volt, hogy még a pokolnak sem engedett volna. Azt hitték, hogy Zbiegniev rábeszélte a pomerániakat, hogy öljék meg Bolesz- lávot; azért Boleszláv lovagjaival azon gondolkozott, hogyan kellene e hűtlenséget megbüntetni. Azon idő alatt, mig a lengyelek készültek háborúra a pomerániak ellen, a csehek egymásután megtámadták a határvárakat. Boleszláv látva, hogy minden oldalról veszély fenyegeti, Zbignievhez követséget menesztett és testvériesen megüzente neki: „Egyikünknek kell uralkodnia, a másiknak pedig engedelmeskednie, másképpen baj lesz az országban. Vagy te uralkodjál és verekedjél az ellenségekkel, vagy ne bánts engem, ha nem akarsz segélyt nyújtani.“ Mire Zbigniev még jobban dúlt-fúlt; ezt látván Boleszláv, egyezséget kötött a csehekkel és pomerániakkal s Zbigniev ellen vonult, mire ez meghunyászkodott; de nem sokára újból kezdett nyugtalankodni, mig végre Boleszláv hadsereggel Mazoviába tört és a háládatlan s fondorkodó öcscsét onnét kiűzte. Most újból más oldalról veszély fenyegette Lengyelországot. V. Henrik német császár követséget küldött Boleszlávhoz, hogy Zbignievnek engedje át az országnak a felét, neki pedig fizessen 300 font ezüstöt, vagy küldjön neki ugyanannyi lovagot. Boleszláv erre azt üzente a német császárnak, hogy esze ágában sincsen fizetni, sem lovagokat küldeni, sőt annál kevésbbé olyan nyugtalan embert, mint Zbigniev, országába befogadni. A császár ezen felelet által mélyen megsértve, nagy hadsereget gyűjtött és Glogóv sziléziai város alá vonult. Boleszláv ezalatt segítséget kért a magyaroktól és oroszoktól, s ő szintén gyüjté lovagjait a németek ellen, a kik nagyon erősen, tetőtől talpig vaspánczélba voltak öltözve. Mig Boleszláv készült, addig a németek Glogóv városát ostrom alá fogták, melynek lakosai lehetőleg legjobban védekeztek, de látván, hogy a város falai gyöngék és romladozók,
