Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1891

4

Herrmann

László

(1081 — 1102).

(sz. 1085 évben)

szellem hatalmába kerülve, egyik bűnből a másikba rohant; mig az isteni gondviselés súlyos büntetést nem mért reá.

Miután a nép látta, hogy ismét király nélkül van, megkérte Herrmann Lászlót, hogy foglalná el a trónt. De az új királyban sem erős szív, sem határozott szilárd jellem sem volt, mint azt elődjeiben láttnk, hozzá még béna volt, jóformán magától nem tudott mozdulni. A neki felajánlott trónt elfogadta, de rosszul kezdte az uralkodást, mert nem koronáztatta magát, hanem megelégedett egyszerű lengyel herczegi czim- mel, a mi nagy baj volt úgy a külfölddel mint pedig a belfölddel szemben is.

Herrmann Lászlónak Zbiegniev nevű törvénytelen fia volt, a kivel később sok baja és kellemetlensége gyűlt össze; hogy törvényes utódjai legyenek nőül vette Judithot, a cseh király leányát, de evvel nem volt szerencsés. Végre a papság tanácsára fényes ajándékokkal követséget küldött Francziaországba Szt. Egyed sírjához, hogy utódot kérjen az ország számára. Hosszú imádkozás és böjtölés után az Isten megáldotta őt fiúgyermekkel, kinek Boleszláv volt a neve, miután görbe volt a szája, Görbeszáju Boleszlávnak hivták.

Herrmann László lusta és tehetetlen ember volt, miért is Sieciech, krakói vajda őt orránál fogva vezette oly annyira, hogy ez kénye-kedve szerint járt el és bánt mindenkivel. Rendesen ilyen kedvenczek rosszabbak a rossz királynál, mert ez, ha valaki nem tetszett neki, ezt azonnal halálra Ítélte, legjobb esetben vagyonától megfosztotta vagy számkivetésbe küldötte. Azért az alattvalók keserű panaszokkal járultak a király elé, de hiába, mert ő csak hízelgő és ravasz kegyenczének adott hitelt. Minek az lett a következménye, hogy a lengyelek Csehországba menekülve megkérték Bretiszláv herczeget, hogy álljon érettök bosszút.

Itt látjuk Lengyelország szerencsétlenségének kezdetét, mely egymás közti gyülölségből és torzsalkodásból állott; az ellenséget soha sem szabad az országba hívni, mert ez nem azért jön, hogy rendet csináljon, hanem inkább azért, hogy még jobban zavarja a vizet, hogy aztán benne tetszése szerint halászgasson. ügy tett a cseh herczeg, Bretiszláv is, miután megtudta, hogy Herrmann László Zbiegniev törvénytelen fia egy kolostorban mint szerzetes növendék él; rábeszélte őt, hogy álljon a hadsereg élére és lázadjon fel atyja ellen illetőleg